A Global Slavery Index 2016 adatai szerint Magyarországon 22 500-an kénytelenek rabszolgasorban élni, és ezzel az ország Japánnal, Tajvannal, Uruguayjal, Szlovéniával és Szlovákiával megosztva a 41. a rangsorban. A tanulmány szerint modern kori rabszolgaság áldozata az, akit megfosztanak a szabadságától, akire mások tulajdonaként tekintenek, akit elcserélhetőnek, eladhatónak vagy éppen elpusztíthatónak tartanak. A Walk Free Foundation a modern kori rabszolgaság keretein belül tartja számon az emberkereskedelmet, a kényszermunkát, az adósrabszolgaságot, a kényszerházasságot és a gyermekek különféle kizsákmányolását. Az ENSZ egyik illetékese a felmérés kapcsán azt mondta, a szegénységnek, társadalmi kirekesztésnek és megkülönböztetésnek tudható be, hogy az eddigieknél is elterjedtebbek a rabszolgaság olyan formái, mint a prostitúció, a gyerekkatonaság, a kényszermunka vagy a gyermekek alkalmazása a kábítószer-kereskedelemben.
A 167 országot vizsgáló tanulmányból (Global Slavery Index 2016) kiderül, hogy a modern kori rabszolgaságban sínylődők 58 százaléka öt országban él: Indiában, Kínában, Pakisztánban, Bangladesben és Üzbegisztánban. A lista élén az 1,3 milliárd lakosú India áll, ahol 18,4 millió kizsákmányolt embert tartanak számon. A felmérés ugyanakkor megemlíti, hogy Észak-Koreában a legrosszabb a helyzet, ahol minden huszadik ember, vagyis az ország 22 milliós lakosságának 4,4 százaléka rabszolgasorban sínylődik, és a kormány a világon a legkevesebbet teszi a helyzet javításáért. Sőt, korábban jogvédő szervezetek és az ENSZ is az állam által fenntartott kényszermunkatáborokról számolt be.
A két évvel korábban készített, hasonló felmérés világszerte 35,8 millió modern kori rabszolgát regisztrált. Andrew Forrest, a Walk Free Foundation ausztrál alapítója szerint a 30 százalékos emelkedés elsősorban adatgyűjtési módszereik javulásának tudható be, bár úgy vélte, a helyzet a globális migráció erősödése miatt világszerte romlik. A Global Slavery Index 2016 felmérést a Gallup közvélemény-kutató intézet segítségével 25 országban 53 nyelven 42 ezer ember megkérdezésével állították össze.
Nincs új a nap alatt
Nem tudjuk, hogy az öregezés, a csicskatartás, az uzsorázás, a boltocskázás szóba került -e, de Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke évekkel ezelőtt kifejtette, hogy a csicskáztatás és a kiszolgáltatottságból eredő modern kori rabszolgaság élő dolog, ami ellen emlékezés helyett tenni kell. Az alfahir.hu is beszámolt olyan esetről amikor kegyetlen sorsra jutott egy magyar család, miután a lakásmaffia áldozatává váltak. Először házukat, autóikat vették el, majd hosszú hónapokig csicskáztatta őket egy cigány család. Bolla János lakását eladták, később lakhatás fejében dolgoztatták. A végén már az iratait is elszedték. A Sárvárhoz tartozó Rábasömjén helyi önkormányzati képviselője szerint az eset nem egyedi a térségben. Magyarországon elterjedt bűncselekménytípus az öregezés, a csicskatartás, az uzsorázás, a boltocskázás. A Budapesti Rendőr-főkapitányság is felhívta a figyelmet ezek egy részére.