Többfordulós perben, megismételt elsőfokú eljárásban nyert a minap egy, a Merkantil Banktól 2008-ban devizaalapú autóshitelt felvett ügyfél: a Mosonmagyaróvári Járásbíróság kimondta, hogy csak a tőkét, azaz 2,99 millió forintot kell visszafizetnie, kamatot semmit – írja a HVG. Hozzáteszik,
a fogyasztónak jár a perindítás időpontjától kezdve a jegybanki alapkamat szerinti késedelmi kamat, továbbá a milliós perköltség is.
A lap azt írja, a hitelfelvevő fizette a forint gyengülése miatt megugrott törlesztőrészleteket – összesen 6,6 millió forintot az eredetileg 2,99 millió forintos tőketartozásra.
A szóban forgó ügyben a fogyasztó 2024 elején indította a pert a bank nem kellő tájékoztatása miatt. Mivel az írásbeli tájékoztatás nem volt kielégítő, a bank pedig nem bizonyította, hogy az ügyintézője szóban alaposan felvilágosította az ügyfelet, a bíróság kimondta, hogy a szerződés tisztességtelen és érvénytelen, de – a DH törvény jegyében – érvényessé tehető azzal, ha az árfolyamrizikó nem a fogyasztót, hanem a bankot terheli. Ezen az alapon 2,6 millió forint visszafizetését ítélte meg az ügyfélnek. A banki fellebbezés után új eljárásra kötelezték az elsőfokú bíróságot. Az ügyfél ebben már módosította a keresetét, a hitelszerződés teljes érvénytelenségét és az eredeti állapot helyreállítását indítványozta. A mosonmagyaróvári bíróság levezette, hogy „a perbeli kölcsönszerződés árfolyamkockázatra vonatkozó kikötései (…) nem világosak, nem érthetők, így az ismertetett jogszabályi rendelkezések értelmében tisztességtelenek, a kölcsönszerződés ezért érvénytelen”, amihez „semmilyen joghatás nem kapcsolható”. Ezek után már az Európai Unió Bírósága (EUB), illetve a Kúria nyári határozatára alapozva döntött: mivel „a felperes, mint fogyasztó a szerződés érvényessé nyilvánítását nem kérte, így erre tekintettel nem lehetett vitás, hogy ezáltal annak alkalmazásának nincs helye, hanem Ptk. (…) alapján érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani”. A döntés nem jogerős.
Mint arról lapunk az elsők között beszámolt, az EUB a devizakárosultak szabadságharcosaként emlegetett Marczingós László ügyvéd beadványa nyomán tavasszal kimondta,
ha egy szerződés tisztességtelen kitételt (például eltérő devizaeladási és -vételi árfolyamok alkalmazása, árfolyamkockázati tájékoztatás hiánya, egyoldalú szerződésmódosítás) tartalmaz, az érvénytelen, és azt a fogyasztó akarata ellenére jogalkotási úton (értsd: devizahiteles törvényekkel) sem lehet érvényessé nyilvánítani.
A HVG cikke szerint a mosonmagyaróvárihoz hasonló, késői ügyfélgyőzelmek annak ellenére szaporodnak, hogy az EUB döntése után idén nyáron a Kúria meglehetősen farizeus jogegységi határozatot hozott: az ítéletet leszűkítette kizárólag az árfolyamkockázati tájékoztatás kérdésére.
A lap azt is kiemeli, csalódnia kellett annak a sok ezer, érintett adósnak is, aki azt hitte, hogy az EUB döntése automatikusan kiterjed majd rá is – e helyett mindenkinek külön-külön kell pert indítania. A devizakárosultak kérdését a parlament előtt is konzekvensen képviselő politikus, Z. Kárpát Dániel épp azt szeretné elérni a Lex Marczingóssal, hogy az érintetteknek ne egyesével kelljen perelniük (többségüknek se pénze, se energiája nincs erre), A Jobbik országgyűlési képviselője amellett kardoskodik, hogy
az EUB sorsfordító döntése után éppoly automatizmussal vonatkozzon a devizakárosultak szerződéseire az érvénytelenség, mint tíz évvel ezelőtt a forintosítás.