A világszervezet önkényes fogva tartással foglalkozó munkacsoportjának (WGAD) öt független szakértője közül három arra jutott, hogy Assange-t lényegében "önkényesen tartja fogva" Nagy-Britannia és Svédország. A két ország "véget kell, hogy vessen" a 2012 júniusában Ecuador londoni nagykövetségére menekült Assange fogva tartásának, és "kárpótlásban kell őt részesíteniük" - hangsúlyozták.
"Ez a döntés a nemzetközi emberi jog alapján született" - mondta csupán kis számban megjelent híveinek az erkélyről mondott beszédében Assange. A brit és a svéd hatóságokra utalva figyelmeztetett: bűnvádi következményekkel számolhatnak azok, akik megsértik a nemzetközi emberi jogi egyezményeket.
Svéd és brit tisztségviselők azonnal visszautasították a WGAD állásfoglalását.
Ugyancsak pénteken bírálta az ENSZ-testület állásfoglalását annak a svéd nőnek az ügyvédnője, aki nemi erőszakkal vádolja Assange-t.
Az ENSZ munkacsoportja "nyilvánvalóan nincs tudatában annak, hogy a nemi erőszak az emberi jogok egyik legdurvább megsértése" - mondta az ügyvédnő, Elisabeth Fritz. Hozzátette: megkönnyebbülve értesült arról, hogy az ENSZ véleményezésének nincs törvényi kötelező ereje. Az ügyvédnő szerint védencét sérti, hogy - az ENSZ szakértői szerint - még kárpótlást is kellene kapnia egy olyan, nemi erőszakkal gyanúsított férfinak, aki öt éven át szándékosan tartotta magát távol az igazságszolgáltatástól.
"Assange-nak szednie kellene a cókmókját, távozni a követségről és együttműködni a rendőrséggel meg az ügyészséggel" - mondta Fritz.