Még Amazónia drasztikus fellángolása előtt számoltunk be arról, hogy megszületett a politikai megállapodás az EU-Mercosur egyezményről, amely egy szabadkereskedelmi övezetet hozna létre az Unió, valamint az Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay alkotta blokk között.
Az Európai Bizottság nem rejtette véka alá, hogy a megállapodás olyan uniós termékek exportjában fog segíteni, amelyek növekedésében akadály volt a vámtarifa: ezek közé tartoznak az autók és autóalkatrészek, míg a dél-amerikaiak a mezőgazdasági áruk, köztük a marhahús és a cukor exportját kívánják leginkább növelni.
Ezután már egyáltalán nem volt meglepő, hogy felgyorsult az esőerdő felgyújtása, hiszen kell a terület a megnövekedő európai kereslet kiszolgálására.
Beszédes, de a neoliberális gazdasági politikát követő, a szabadkereskedelmi egyezményeket támogató Orbán-kabinet is elbizonytalanodott. Fazekas Sándor agrárminiszter például még 2018 februárjában arról beszélt, hogy a magyar mezőgazdaság, a gazdák érdekében a magyar kormány nem támogatja az EU-Mercosur megállapodást, mert az jelentős kockázattal járna. Erre rímel Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnök-igazgatójának idén júliusban közölt véleménye is, miszerint a szabadkereskedelmi megállapodás életbe léptetése termeléscsökkenéssel és munkahelyek megszűnésével jár.
A független országgyűlési képviselő, Szél Bernadett Amazónia kapcsán kérdezett rá Mercosur egyezményre a Külgazdasági és Külügyminisztériumnál - a tárcavezető Szijjártó Péter legendásan jó kapcsolatban van a hazánkat összeszerelő-üzemként működtető autóipari multikkal. A Magyar Levente államtitkár által jegyzett válaszból kiderül, hogy a minisztérium egyáltalán nem aggódik sem az esőerdőkért (ugyanis a Mercosur vállalja a Párizsi klímaegyezmény végrehajtását), illetve szerintük a vámkvóták nem vezetnek a termelés jelentős növekedéséhez.