Lölő a Mátrixban

Lölő a Mátrixban

Mészáros Lőrinc érdekeltségébe kerül a magyar T-Systems. A hír, mármint a fideszes kisgömböc újabb terjeszkedése azért váltott ki a szokottnál is nagyobb érdeklődést, mert a NER eddig főleg az építőiparban terjeszkedett, az informatika távol állt tőlük, mint gázszerelés a Mátrixtól.

A 4iG megvásárolja a T-Systemset | Alfahír

A 4iG megállapodást írt alá a Magyar Telekom Nyrt.-vel a T-Systems Magyarország Zrt. megvásárlásáról - közölte a 4iG kedden a Budapesti Értéktőzsde honlapján. A megállapodás alapján a 4iG Nyrt. a tranzakció zárásakor megvásárolja a T-Systems Magyarország részvényeit. A tranzakció zárását megelőzően a T-Systems Magyarország kis-és középvállalati értékesítési üzletága leválasztásra kerül, és az nem képezi az ügylet tárgyát.

A T-Systems Magyarország hazánk egyik legnagyobb informatikai cége, fejlesztéseit az infokommunikáció legkülönfélébb szektoraiban megtaláljuk. Számos közbeszerzésen is nyertes cégként bukkantak fel, az e-közigazgatás kiépülésében jelentős szerepet kaptak. Fontos beszállítói voltak a BKK-nak, a BuBi néven ismert közbringarendszer és a jegyértékesítő automaták, valamint a vizes vb alatt már kipróbált e-jegy informatikai háttérét ők biztosították.  Több-kevesebb sikerrel, hiszen emlékezhetünk annak az etikus hackernek a meghurcolására (a geekek most fognak nekem esni, mondván: a hacker mindig etikus; az a gazember, aki online egyszerre feltöri a számítógépünket, lelopja az adatainkat, leolvasztja hűtőnket és összeborzolja Bodri kutyus szőrét is, az a cracker), aki bejelentette a BKK-nak, hogy sérülékeny a rendszer, ő ugyanis 50 forintért vett bérletet.

Na, de én nem törhetek pálcát a T-Systems szakembereinek feje felett, hiszen nagyjából a Turbo Pascal óta nem használtam programozási varázsigét, örülök, ha egy épkézláb posztot el tudok helyezni a Facebookon. Az X generáció szülötteként (a kockák után most a társadalomtudósok egy része átkoz el, mondván: ez hülyeség, mert tanulható kompetenciáról van szó) magam a digitális szakadékon átívelő hídon haladva körülbelül az út harmadánál érzem magam.

És a „magyar átlag” sem jobb. Bod Péter Ákossal készült interjúnkban a neves konzervatív közgazdász például kifejti, hogy

a nemzetközi innovációs rangsorban rendre az utolsó harmadban szoktunk lenni.

Az ország pedig e tekintetben is kettészakadt, mondja Bod, ugyanis

a magyar top megfelel az európai topnak,

viszont

főleg a falusi idősebb lakosságnál kimutatható a lemaradás.

A vállalkozások között is hasonló a helyzet: a tőkeerős multinacionális nagyvállalat képes Magyarországra hozni a technológiát,

a magyar kis- és középvállalkozói szektor pedig vagy képtelen, vagy nem is akar ilyenbe beruházni.

Ez pedig az ország versenyképességét rontja, lemaradását fokozza.

A T-Systemsnek pedig itt kell, hogy legyen a társadalmi felelősségvállalása! Hogy ne nyíljon tovább, sőt lehetőleg záródjon az olló a nyugati és a magyar felhasználó között digitális kompetenciák terén! A társadalmi felelősségvállalást pedig a lehető legtágabb értelemben értem. Nem csak abban, hogy a T-Systems egy bizonyos éves keretösszegig támogat jótékonysági célokat a bálnák megmentésétől a rászoruló gyerekeknek ingyen juttatott élelmiszerig. Ez dicséretes, hasznos és fontos, de kevés!

Nekik társadalmi felelősségük van az olyan digitális (fél)analfabéták felé is, mint jómagam és a hozzám hasonló több millió magyar honfitársam.

Ehhez fejlesztés és tanítás szükséges. Gyakorlatilag egész népünket kell nem középiskolás fokon tanítani az információs társadalom csínjára-bínjára. Ami – sok más mellett – pénzt igényel.

Tehát a T-Systemset bekebelező Mészáros Lőrinc ne is álmodjon arról, hogy ebből már jövőre vastag milliárdokat vehet ki osztalékként! Cinikusan azt is mondhatnám, hogy feltéve, de meg nem engedve, hogy Orbán oligarchái valóban a nemzet és a nemzetgazdaság érdekeit nézik, akkor

vagy tíz évig nem nyúlnak a tőkéhez, hanem a profitot az ország (polgárok, vállalkozások) digitális kompetenciájának fejlesztésére használják.

Én személy szerint ettől nem tartok. Paradox módon Orbán neobolsevizmusának (amikor egy demokratikusan megválasztott, de nagyon szűk politikai elit dönt mindenről) vezető rétege ugyanis kényszeres vágyat érez a kapitalizmusban már megszokott nagytőkés urizálás iránt. Csakhogy míg Nyugaton a dúsgazdag vállalkozók családi cégei évszázados munkával gyarapították ekkorára vagyonukat – a polgári demokrácia lehetőségeivel élve –, addig a NER burzsoáziája kilenc, jó esetben harminc év alatt tette meg ugyanezt – a zavarosban halászva. És lett belőle luxusjacht, magánrepülő, kihasználatlan stadion, utasok nélküli kisvasút.

Félő, hogy jövőre már azt olvashatjuk a T-Systems beszámolójában, hogy

a profit (jó része) osztalékként ment az anyacéghez, onnan meg a tulajdonosok zsebébe. Miközben más kimutatásokban meg azt fogjuk olvasni, hogy a magyar társadalom digitális kompetenciáit tekintve még jobban leszakad,

immár nem csak a nyugati államokat, hanem a régiónkat tekintve is.

Örök optimistaként reménykedem, hogy nem így lesz!