A Republikon Intézet vezető kutatója, Mikecz Dániel a Népszavának értékelte a vasárnapi választás eredményét, mely során kitért arra, hogy az előzetes felmérések abban tévedtek, hogy az ellenzéki szavazók viszonylag alacsony részvételét nem jelezték előre. Az ellenzéki szövetség mintegy 800 ezer szavazattal kapott kevesebbet, mint 2018-ban, amikor a pártok még külön indultak.
Bár az előzetes felmérések alapján arra lehetett következtetni, hogy a jobbikos szavazók részéről volt hajlandóság a közös ellenzéki listára való szavazásra, az eredményből azonban egyértelművé vált, hogy ez a valóságban nem volt. Pedig a 2019-es önkormányzati választáson még az összefogás jól működött. Persze, nem csak jobbikosokról van szó. Budapesten is találni olyan választókerületeket, ahol az ellenzéki jelölt kevesebb szavazatot kapott, mint négy évvel ezelőtt, és ezt nehéz lenne a Jobbik számlájára írni. Senki nem számított arra, hogy a 2018-as ellenzéki mozgósítás jobban sikerült, mint a 2022-es - tette hozzá Mikecz.
A kutató szerint ennek az lehetett az oka, hogy sok ellenzéki szavazó nem gondolta úgy, ennek a mostani választásnak nagy tétje lenne, hiszen
a jóléti intézkedések rengeteg szavazót érintettek, közöttük ellenzékieket is. Nem jött létre az ellenzéki egység felhajtóereje. Nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy amikor a választók nem érzékelik a szakpolitikai vagy ideológiai különbségeket, akkor alacsonyabb a részvétel. A választás előtt nem rajzolódott ki a Fideszétől markánsan eltérő ellenzéki társadalomkép. Helyette az rajzolódott ki, hogy Márki-Zay Péter folytatni szeretné az orbánizmust, csak Orbán nélkül. Ez ellene játszott annak, hogy erősödjön az ellenzéki részvétel a választáson.
Amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy Márki-Zay Péter túl nagyot akart meríteni, ezért adja magát a kérdés: jó ötlet volt-e egyéniben is elindulnia, amikor egy országos kampányt is vezetett. Mikecz szerint jól mutatja Márki-Zay Péter politikusi karakterét, hogy el akarta vállalni az egyéni indulást is, de úgy tűnik, ez a két szerep már sok volt neki egyszerre.
A vasárnapi eredmény azt is megmutatta, ha valóban a Jobbik szavazói pártoltak el az összefogástól, akkor a baloldali-liberális tömb mérete bő egyharmadot ér. Mindez persze nem függetleníthető attól a tömérdek pénztől és energiától, amit a Fidesz beletett abba, hogy megváltoztassa a kulturális értékeket, attitűdöket.
A 2019-es országgyűlési választásokat követően arra lehetett számítani, hogy az ellenzék tovább növeli a támogatottságát, helyette viszont pozíciókat veszített. Ugyanakkor bebizonyosodott, hogy az ellenzéknek több szavazatszámlálója volt, mint a Fidesznek. Tehát van aktivistahálózata az ellenzéknek is, nem ez hiányzott. A valóságnak arra a fajta érzékelésére azonban, amire közvélemény-kutatási adatok utalnak, nem biztos, hogy politikai stratégiát lehet építeni - vonta le a következtetést Mikecz.
Ahogy az ellenzék azon törekvése is hiábavaló volt, miszerint a nyugat képviselőjeként beteszik Orbán Viktort egy "keleti dobozba". A választás ezek szerint máshogyan működik, a szavazóknak csak nagyjából a harmada vevő erre az üzenetre. Az ellenzéki pártoknak máshogyan kell kapcsolatot találniuk a választókkal, megérteni, milyen az a Magyarország, amely nem csak ellenük szavaz, hanem nem megy el rájuk szavazni.
A mostani kudarcnak köszönhetően a választók részéről megjelenhet az igény egy újfajta ellenzékre, komoly vérfrissítésre, ugyanakkor az intézményesítettség és a még mindig meglévő erőforrások konzerválják a jelenlegi állapotot. Látványos átalakulásnak kicsi az esélye az ellenzéki térfélen.
A Fidesz átütő sikere erős legitimációt ad nekik. Az "európai döntéshozóknak is figyelembe kell venniük, akik sok tekintetben pragmatikusabbak, mint amennyire esetleg kívülről látszik a hazai nyilvánosságban". Az ellenzék pillanatnyilag olyan állapotban van, hogy a kormánynak egyelőre a népszerűtlen intézkedésektől se kell félnie.