Mint arról az utóbbi egy évben több cikkünkben is írtunk, Jászberény pártokon átívelő vezetése egy 750 milliós bukást hozott össze: 2000-ben az SZDSZ-es vezetés szerződést kötött a Szent Erzsébet kórház részbeni üzemeltetésre egy céggel 15 évre, ám 2008-ban ezt a már szocialista polgármester, mögötte egy fideszes többséggel felbontotta. A szerződésszegés miatt természetesen per indult az önkormányzat ellen, melynek keretében a cég többször felajánlotta a 2010 után már fideszes vezetésnek, hogy 150 millió forint fájdalomdíj ellenében eltekint a további pereskedéstől, a kormánypártiak viszont ezt nem fogadták el.
Ennek az lett az eredménye, hogy a bíróság a "Dalkia-ügyben" 2014-ben 750 millió forintot ítélt meg a cégnek.
Az ítéletről tudomásunk szerint nemhogy a sajtónak, de még az önkormányzati képviselőknek sem számoltak be 2015 januárjáig, ami utólag nézve jó hatással lehetett a '14-es önkormányzati választásokra is a városvezetés számára. A botrány kirobbanása után pedig
a hatalmas összeget a kormány nagylelkűen átvállalta, tehát a jászberényi szocialista-fideszes szerencsétlenkedés eredményét az adófizetők állták.
Természetesen az eset kapcsán nem az a nehezen értelmezhető elem, hogy nem hagyták csődbe menni a jászsági fővárost, hanem az, hogy az ügyben semmilyen elszámoltatás nem történt. Ugyanis amellett, hogy egy feljelentést követően a rendőrség tavaly decemberben megszüntette a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt folyamatban lévő nyomozást, jobbikos nyomásra ugyan a fideszes polgármester, Szabó Tamás létrehozott egy vizsgálóbizottságot, de már az elején közölték, hogy
nem az a céljuk, hogy megnevezzék a felelősöket. Ez pedig akár érthető is lehet annak fényében, hogy többjük már a 2008-as, végzetes döntésben is szerepet játszott.
S a bizottságosdi így is alakult: mint összegzésükben írják,
"A bizottság megállapította, hogy az önkormányzatot ért nagy összegű kár miatt a képviselő-testület tagjai nem vonhatóak felelősségre, ellenben felmerül annak kérdése, hogy az önkormányzat által megbízott ügyvéd kijelentései, eljárásai további vizsgálatot igényelnek-e?"
Ugyanis kormánypárti többségű bizottság szerint a 2008-as rossz döntés nem született volna meg, ha a felkért ügyvéd nem mondta volna azt, hogy nem kell tartaniuk a jogi következményektől. Az óriási vagyont kockáztató ügyről ugyanis csupán egyetlen embert kérdeztek meg, majd megszavazták azt, amiről ők is sejtették, hogy necces lehet.
A vizsgálattal kapcsolatban jellemző, hogy
"A vizsgálóbizottság ülésein több esetben volt hiányzó meghívott, illetve tag is, mely nehezítette a munkát és az egységes vélemény kialakítását." - szerepel a dokumentumban, miszerint "a vizsgálóbizottság további működtetésétől eredmény már nem várható".
Így a 750 milliós veszteség számon kért felelős nélkül el lett könyvelve, azt pedig, hogy korábban miért nem fogadták el a 150 milliós ajánlatot, annyival intézték el, hogy erre vonatkozó dokumentumot nem találtak. Az elszámoltatást követelő jobbikos képviselők, Budai Lóránt és Bobák Zsolt az eredmény kapcsán úgy foglaltak állást, hogy "a vizsgálóbizottság működése alatt számtalan alapkérdésre nem kapott mindenre kiterjedő, megnyugtató és bizonyító erejű választ".
Kifogásolták azt is, hogy még a 2008-as döntéskor az alpolgármester, Juhász Dániel, illetve az ominózus ügyvéd álláspontjai mellé nem kértek fel független szakértőt, holott nagy kockázatú ügyről volt szó. Mint írták, utólag erre hivatkozni „minimum aggályos”.
A helyzet sajnos drámaian magyar: mindegy, hogy szándékosan vagy alkalmatlanság miatt, de sok száz milliós kár ért egy várost, aminek bebetonozott képviselői csupán széttárják kezeiket ebben a következmények nélküli országban.
Az adófizetők pedig fizetnek.