Az ellenzéki politikus azt mondta: az egész állambiztonsági múlt minden titkosított dokumentumát - beleértve az ügynöklistákat, hatósági adatokat - kutathatóvá, megismerhetővé, a teljes nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.
Értékelése szerint mind a náci, mind a kommunista rendszerek bűncselekményeit vizsgálni kell, ezért javaslatuk az 1944. március 19. és 1989. október 23. közötti időszakra vonatkozik.
A jobbikos javaslat létrehozná a Nemzeti Emlékezet Intézetét, amelynek egyebek mellett külön ügyészsége lenne. Mirkóczki Ádám ezt azzal indokolta, hogy a Nemzeti Emlékezet Bizottsága a törvényi jogköre miatt csak porhintés és nem biztosít nyilvánosságot.
A szóvivő ismertette, hogy a szervezetnek lenne egy, a magyar nemzet elleni bűncselekmények ügyében eljáró főbizottsága, archívuma, küzdelem és mártíromság elleni hivatala, emlékezeti hivatala, keresési és azonosítási hivatala, emlékezeti és oktatási hivatala, történeti és kulturális hivatala, továbbá ellenőrzési hivatala.
Rögzítenék azt is, hogy ki lehet az elnök vagy a héttagú tanács tagja.
Mirkóczki Ádám azt is elmondta, hogy elérhetővé tennék, ki kiről gyűjtött adatot, kit próbáltak beépíteni az illető környezetében, illetve ki játszott szerepet a megfigyelésben vagy jelentésben. A politikusok, közszereplők esetében eleve minden releváns információt fel kellene tárni és nyilvánosságra hozni - tette hozzá.
A Jobbik politikusa a lusztrációt megalapozó nulladik lépésként említette az indítványt, amelyek később alaptörvény-módosítással egészítenének ki. Ebben szerepeltetnék a választhatóságra vonatkozó, kizárásra okot adó passzusokat.
A szóvivő kérdésre elmondta, hogy más pártokkal nem terveznek egyeztetni a javaslatról. A személyiségi jogokra vonatkozó felvetésre pedig azt válaszolta, hogy a nyilvánosság szempontjából irreleváns, hogy valaki önként jelentett vagy kényszerítették. Nem a tettesek, elkövetők személyiségi jogaival kell foglalkozni, hanem azzal, ami történt - magyarázta.