Talán soha olyan erővel nem lobbant fel még a Fidesz-MSZP összeborulás miatti felzúdulás, mint pár nappal ezelőtt, amikor is a szocialisták ajánlatot tettek a Fidesznek, hajlandóak segíteni abban, hogy lekerüljenek a hirdetőfelületekről a jobbikos plakátok.
Pedig az együttműködés - pontosabban az anyagi dotálás - korábbra nyúlik vissza. A biztos lábakon álló, őfelsége ellenzékét eljátszó MSZP azután lett kulcsfontosságú a Fidesz számára, hogy a Jobbik az alaptörvény-módosítás kapcsán, egy könnyen értelmezhető téma mentén, a tavalyi év végén nyíltan konfrontálódott a NER-rel, és az éles elkülönüléssel a rezsimre nézve veszélyes kihívó pozícióba került Vona Gábor.
De vajon hogy nézett ki mindez a baloldalról?
Miután az MSZP-vel szimpatizáló Vasárnapi Híreket is el kezdte felkarolni a kormányzat, Gál J. Zoltán ezekkel a szavakkal távozott 2017 januárjában a főszerkesztői pozícióból:
"Mutatkoznak jelei, hogy Orbán sokféle - leginkább persze háttérben, titokban megkötött - alkura hajlandónak mutatkozik az ellenzékkel is, na nem a Jobbikkal, hiszen az a saját szavazótáborát veszélyezteti, hanem a támogatottsági gettóba szorult baloldallal, annak vezető erejével, az MSZP-vel. Erre pedig az adósságcsapdában és mondanivaló-deficitben vergődő szocialisták elvben alkalmasak is, miközben magától értetődő, hogy változás esélyét csakis ezen alkuk elutasítása kínálja."
S vajon mennyire érdekelt az MSZP a változásban?
Ha az elmúlt heti, a teljes ellenzék elárulását nézzük, akkor semennyire, ha pedig a motivációt kérdezzük, akkor Puch László korábbi pártkincstárnokot érdemes követni.
- Állami hirdetések
Arról már többször írtunk, hogy a magyar médiapiac legnagyobb reklámozója a magyar állam, a közpénzek kihelyezése pedig nagyban torzítja a valós képet. Ám ezek a pénzek nemcsak az olyan szennylapokban jelennek meg, mint például a Ripost, hanem a baloldali orgánumoknál is.
Pontosabban azoknál, amelyek Puch László ausztriai cége tulajdonol: Népszava, Vasárnapi Hírek és Szabadföld.
Ezekben a lapokban áprilistól június közepéig a Heti Válasz 102 kormányzati megjelenést azonosított (így például az "Állítsuk meg Brüsszelt" is), amelynek listaára a 201 millió forintot is meghaladja - és ebben még nem szerepel a világhálós megjelenés utáni bevétel.
Az pedig különös véletlen, hogy az állami pénzek 2017 januárja óta érkeznek az "ellenzéki" médiumokhoz.
- Csillebérc-gate
Érdekes véget ért 2017 júniusában a csillebérci úttörőtábor ügye is. A Fidesz - még polgári pártként - 2000-ben vissza akarta szerezni az államnak a kiprivatizált értékes ingatlant a rátelepedő exkommunistáktól, amit 15 éves jogi küzdelem követett. Azonban hiába mondta ki jogerős ítélet, hogy minden az államé, a korábbi MSZP-s országgyűlési képviselő, úttörő-szövetségi elnök, Rácz Péter nem adta be könnyen a derekát - és kvázi bánatpénzt kért azért, hogy lelépjen.
Végül idén júniusban a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő - a semmiből - úgy döntött, hogy 1,3 milliárd forintos bánatpénzt fizet a 27 éve az MSZP-hez becsatornázott csillebérci cégnek.
Furcsa.
- A hiteles
Mint ahogy az is érdekes véletlen, hogy Matolcsy György egyik unokatestvére, Szemerey Tamás, illetőleg a hozzátartozó Növekedési Hitel Bank tavaly két óriási hitelt is adott a Puch-család érdekeltségeinek. Ezek közül az egyik az a Kipszter Zrt., amelyet az MSZP-kormányok udvari építőcégének ismernek – a Kipszter székházára 490 plusz 420 millió forint erejéig jegyezték be az NHB zálogjogát.
Ezek azok a pénzek, amelyek eddig körön kívül nem nagyon jutottak, de úgy néz ki, egy kicsit most tágult az a kör.
Kíváncsian várjuk a pénteki szavazást a plakáttörvényről.