Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke interjút adott a 168Órának, és többek között arról beszélt: amikor az intézmény finanszírozását megváltoztató törvény először kijött, nagyon közel került ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjon.
„Máig sem tudom, hogy jó vagy nem jó, de egyeztetve a többi választott vezetővel, azt mondtuk: ha felállunk, akkor nem képviseli senki az Akadémia érdekeit, hiszen hónapokba telik, amíg új elnököt választanak. Ezért a harcot választottuk. Azóta folyamatos lépéskényszerben vagyok”
- jelentette ki Lovász László.
Szerinte az Akadémia most egy rendkívül szerencsétlen helyzetbe csúszott bele, mert afféle ellenzéki központnak tekintik őket, holott a tagság nagy része fönntartja magának a független gondolkodás jogát.
„Nyilván vannak, akik az egyik vagy a másik oldalhoz jobban kötődnek, fogékonyabbak az ideológiákra. De az akadémikusok nagy része képes együttműködni, nem volt megosztott. És még most sincs megosztva”
- tette az MTA elnöke.
Elmondta, nagyon fontos, hogy számukra a tudomány művelése és képviselete a meghatározó szempont. Arra pedig mindenki különösen vigyázott és vigyáz most is, hogy amikor valakit értékelnek, akkor a munkáját értékeljék, és ne azt, hogy melyik szekértáborhoz tartozik. Ezt azonban a társadalomtudományokban nehezebb betartani, mert ott szükségképpen több a politikai következménye egy-egy kutatásnak, mint a természettudomány területén.
Lovász László szerencsétlennek tartja, ha ezt a helyzetet politikai ellenállásként értelmezik, de nehéz és kényes a határvonal, meddig tart a tudományos szempont érvényesítése, és hol kezdődik a politika.
„Úgy láttam, a kollégáim nagy része ezt megértette. A CEU-ügyig valahogy úgy tűnt, ez a határvonal a politika számára is világos”
- mondta.
Ugyanakkor egyértelmű, hogy amikor a tudomány érdekei és lehetőségei sérülnek, fel kell lépni. A CEU ügye volt az, amikor úgy érezte, hogy a magyar tudomány érdeke sérül.
„Aztán már minket támadtak, amit még mindig nem teljesen értek. Mi ennek az egésznek a célja, hová fut ki?”
A CEU-ügy után még nem volt veszélyérzete az MTA-val kapcsolatban, mert volt egy hosszabb beszélgetése Orbán Viktorral (ott volt Balog Zoltán akkori miniszter és Pálinkás József, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke is), amit előremutatóként értékelt. Az átalakítás terve a választásokat követően derült égből villámcsapásként érkezett.
Lovász László viszont azt is megjegyezte: az intézethálózatot nem darabolták szét, nem zártak be intézeteket, az irányításukban az MTA-nak továbbra is van szerepe, az alapkutatások végzése továbbra is feladatuk maradt. Az intézethálózat nem a kormány alatt működik, és van bizonyos önállósága.
„A miniszterelnök csak azt nevezheti ki, akit mi jelölünk. Lehet, hogy jelölteket visszadob, és kérhet helyettük mást.”
Az MTA elnöke úgy gondolja, hogy a visszadobás lehetőségével nem fog élni a miniszterelnök.
Elmondta: sokat támadták azzal, hogy innentől együttműködni a kormánnyal, az önfelszámolás, de ha neki a törvény előírja, hogy jelölnie kell hat embert, akkor jelöl hat embert.
„A törvényt tisztelni kell akkor is, ha nem tetszik”
- szögezte le.