A Vállalkozásfejlesztési Bizottság számára készült munkaerőpiaci jelentés alapján úgy tűnik, maga a kormány sincs igazán tisztában azzal, hogy mekkora a gazdaság teljes munkerő-kereslete és a munkaerőhiány mértékét is csak becsülni tudja.
A portál birtokába került anyag ugyan hivatkozik a Központi Statisztikai Hivatal statisztikájára, miszerint a második negyedévben 62 ezer üres munkapozíciót regisztráltak, de azt már nehéz meghatározni, hogy ebből mennyi a tartósan betöltetlen. Annyi biztos, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felmérése szerint a cégek harmada jelezte, hogy van fél évnél régebben betöltetlen pozíciója. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 2010-ben ezt csak a megkérdezett cégek 5 százaléka állította magáról.
Ez a 62 ezer üres állás azonban csak a gazdaság egy részét fedi le, hiszen a 4 főnél nagyobb cégek adatait összesíti, a mintegy 600 ezer ennél kisebb cég esetében viszont csak becsülni lehet.
"Óvatos becslést alkalmazva, azt felételezhetjük, hogy jelenlegi ismereteink szerint 150-200 ezernél nincs nagyobb létszámigénye a gazdaságnak. (A sajtóban megjelenő több százezres létszámigények nem megalapozottak.) - írják a dokumentumban.
Az adminisztratív nyilvántartás alapján a munkaerő-kínálat (regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatásban lévők együtt 390 ezer fő) nyolcszorosa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál bejelentett munkaerő-igényeknek (49 ezer). Ebből a kormány azt a következtetést vonja le, hogy "a munkaerőhiányt jellemzően sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi tényezők okozzák."
Hiába azonban ez a megállapítás, a tájékoztató következő bekezdése mégsem a nagyobb "problémával" foglalkozik, hanem a kisebbikkel, melyet tény, hogy sokkal könnyebb orvosolni és rövidebb időn belül hozhat részeredményt. A dokumentum következő fejezete ugyanis "A munkaerő-kínálat mennyiségi növelése" a címet kapta.
2010 óta a kormány számításai szerint 460 ezer embert sikerült visszaterelni a munka világába, amiben egyik legnagyobb szerepe a közfoglalkoztatásnak volt, ez volt "a munka világába történő visszatérést elősegítő egyik legsikeresebb foglalkoztatáspolitikai eszköz". Az állami foglalkoztatási program ugyanis "egyrészt aktivizál, másrészt a munkaerőpiacon tartja, és képzéssel kiegészítve javítja a munkaerő-tartalék foglalkoztathatóságát".
(Mfor.hu)