Az államháztartás központi alrendszere 2025-ben
5738,7 milliárd forintos hiánnyal zárt, ami majdnem 40 százalékkal magasabb, mint a tervezett 4123 milliárd forint
– derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) frissen közzétett jelentéséből.
Ebből a központi költségvetés hiánya 5500 milliárd forint, a Nyugdíjbiztosítási Alap 103,6 milliárdos, az Egészségbiztosítási Alap pedig 142,3 milliárdos mínusszal zárt. Az elkülönített állami pénzalapok egyenlege 7,3 milliárd forintos pluszt mutat.
Az államháztartás bevételei 39 191,6 milliárd, a kiadásai 44 930,3 milliárd forintot tettek ki. A bevételek 1,2 százalékkal, a kiadások viszont 4,9 százalékkal haladták meg az előirányzatokat.
Az óriási hiányban
jelentős szerepe van a kamatkiadásoknak, melyek 9,4 százalékkal többet tettek ki a tervezettnél:
3836 milliárd forint helyett 4197,8 milliárd forintot fizettünk ki ilyen címen. A kamatbevételek hiába lettek magasabbak az előirányzatnál 23 százalékkal, nagyságrendileg kisebb összegről van szó: mindössze 352,9 milliárd forint folyt be ilyen jogcímen az államkasszába.
Ez azt jelenti, hogy az államháztartás elsődleges, kamatbevételek és -kiadások nélküli hiánya (azaz az állam működése, az állami feladatok ellátása és azok finanszírozása) a 2024-es 1084,9 milliárd forintról 1893,9 forintra nőtt. Az előirányzat szerint az elsődleges hiány csupán 573,7 milliárd forint lett volna.