Nagy Márton újabb baklövése: nem jött össze sem a hiánycél, sem az adósságcsökkentés

Nagy Márton újabb baklövése: nem jött össze sem a hiánycél, sem az adósságcsökkentés

A 3,7 százalékos hiány végül 4,7 százalék lett, az adósságrátánk már megint emelkedett.

A GDP-arányos hiány 4,7 százalékos volt 2025-ben, az előzetes adatok alapján az egyenleg az előző évinél 126 milliárd forinttal kedvezőbb, GDP-arányosan közel 0,5 százalékponttal javult – írja szerda reggeli gyorstájékoztatójában a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). (A kormányzat a 2025-ös költségvetést 3,7 százalékos hiánycéllal tervezte meg – A szerk.)

Az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure – EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az Európai Unió statisztikai hivatalának, az Eurostatnak. A kormányzati szektor hiánya 4059 milliárd forint, a GDP 4,7 százaléka volt. A kormányzati szektor adóssága – a Magyar Nemzeti Bank adatai alapján – 2025 végén 64 912 milliárd forint, a GDP 74,6 százaléka volt.

A 2025-ös évben az alszektoros egyenlegek a következőképpen alakultak. A központi kormányzat hiánya 4174 milliárd forintot mutatott, míg a helyi önkormányzatok és a társadalombiztosítási alapok 49 és 66 milliárd forintos többlettel rendelkeztek. 2025. IV. negyedévében a központi kormányzat 1791 milliárd forint, a helyi önkormányzatok 104 milliárd forint hiánnyal, a társadalombiztosítási alapok 37 milliárd forint többlettel rendelkeztek.

2025-ben a kormányzati szektor bevétele 37 082 milliárd forint, kiadása 41 141 milliárd forint volt.

2025-ben 2024-hez képest:

– A bevételek 2706 milliárd forinttal, 7,9 százalékkal nőttek. A legnagyobb értékkel, 966 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal a termelési és importadók emelkedtek, azon belül az ÁFA-bevételek 823 milliárd forinttal, 11,0 százalékkal nőttek. A társadalombiztosítási hozzájárulások 776 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal haladták meg az előző évi értéket. A jövedelemadó-bevételek 374 milliárd forintos, 6,1 százalékos növekedést mutattak. Az egyéb bevételek 584 milliárd forinttal, 10,1 százalékkal emelkedtek.

– A kiadások 2580 milliárd forinttal, 6,7 százalékkal emelkedtek. A bővülés mértéke a kifizetett munkavállalói jövedelem esetében 891 milliárd forint, 10,6 százalék volt. A pénzbeli társadalmi juttatásokat illetően a növekedés mértéke 671 milliárd forint (7,6 százalék), a folyó termelőfelhasználást illetően 468 milliárd forint (6,8 százalék) volt. A kamatkiadások 659 milliárd forinttal, 16,6 százalékkal csökkentek. A bruttó állóeszköz-felhalmozás 246 milliárd forinttal, 6,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A kormányzati szektor egyéb kiadásai 1455 milliárd forinttal, 21,0 százalékkal emelkedtek.

2025 IV. negyedévében 2024 azonos időszakához képest:

– A kormányzati szektor hiánya 1858 milliárd forint, a GDP 8,3 százaléka volt. A 79 milliárd forinttal nagyobb hiány GDP-arányosan 0,1 százalékponttal kedvezőbb az egy évvel korábbinál.

– A bevételek 974 milliárd forinttal, 10,8 százalékkal nőttek.

– A kiadások 1053 milliárd forinttal, 9,8 százalékkal emelkedtek.

A KSH friss dokumentumából az is kiderült, a 2024 végi 73,5 százalékról hiába tervezték 72,6 százalékra csökkenteni,

a GDP-arányos adósságmutató 1,1 százalékponttal, 74,6 százalékra emelkedett.

Az eladósodottságunk emelkedése sorozatban második éve tart. Az államadósság december 31-i állománya a költségvetési törvényben meghatározott 63 855 milliárd forint helyett 64 912 milliárd forint volt.