A megkérdezettek egynegyede egyáltalán nem tud félretenni, 28 százalékuk pedig csak havi 5 ezer forintnál is kevesebbet képes megtakarítani.
A lakosság kétharmadának van bankhitele, ők átlagosan havi 15 ezer forintot takarítanak meg, míg akinek nincs hitele, ennek a dupláját teszi félre havonta.
Az életkor erősen meghatározza azt, hogy ki mire gyűjt: a nyugdíjcélú előtakarékosság csak a gyermekek felnőtté válását követően lesz vezető megtakarítási szempont. A 25-34 év közti korosztály 40 százaléka lakásra takarékoskodik, 38 százalékuk a gyermekek taníttatására tesz félre és csak 25 százalékuk spórol nyugdíjas korára.
Ezzel szemben a 45-54 éves korosztály 46 százalékának van valamilyen nyugdíj-előtakarékossága. A második helyen - 32 százalékkal - még ekkor is a gyermekek támogatása áll.
A nyugdíjas időről nagy a bizonytalanság: a megkérdezettek 93 százaléka nem számít arra, hogy az állami nyugdíj elegendő lesz a megélhetéshez. Ennek ellenére eddig csupán 40 százalékuk vett igénybe valamilyen nyugdíj-előtakarékossági formát.
Az állami nyugdíj kiegészítéseként 85 százalék tervezi, hogy nyugdíjasként is tovább dolgozik majd, 55 százalék azok aránya, akik a saját korábbi megtakarításukra akarnak támaszkodni. A családjuk támogatására számít a megkérdezettek 38 százaléka és ugyanekkora azok aránya, akik valamilyen szociális segélyben bíznak.
A válaszadóknak mindössze 13 százaléka számít arra, hogy az anyagi lehetősége a nyugdíjas korában is eléri majd a nyugdíjazás előtti jövedelmét.