Lecserélik a Paksi Atomerőmű tapasztalt vezetését, és németeket ültetnek a helyükre, miközben 800 alkalmazottat akarnak elbocsátani a létesítményből. Kepli Lajossal, a Jobbik energetikai szakpolitikusával beszélgettünk.
Kezdjük az elején. Jól látható módon dőlni kezdtek a dominók.
A világban jelenleg tapasztalható drámai folyamatokat jellemzően két tényező mozgatja. Az egyik a klímaváltozás, a szélsőséges időjárás és a vízhiány miatt romló életfeltételek, a másik pedig a természeti erőforrások feletti ellenőrzés megszerzése. Jelenleg ugyan az utóbbi a hangsúlyosabb, de a következő években, évtizedben Afrikából milliós nagyságrendben indulhat meg a népvándorlás Európa irányába. Egy időzített bombán ülünk.
S mindezt csak súlyosbítja, hogy az Egyesült Államok úgy próbálja az energiapiacokat befolyásolni, hogy destabilizálja azokat az országokat, amelyek konkurenciát jelenthetnének a számára.
Ez milyen következményekkel jár hazánk számára?
Ezek a globális folyamatok természetesen éreztetik hatásukat Magyarország esetében is. Ugyanis jelenleg nem számíthatunk arra, hogy Kelet-Közép Európa a közel-keleti térségből energiahordozóhoz jusson, miközben az orosz szállítási útvonal elé pedig az Európai Unió állít minduntalan akadályokat. Az új Északi Áramlat megállapodással viszont gyakorlatilag esélytelenné vált, hogy orosz földgáz érkezzen közvetlenül a hazánkba.
Magyarország energiabiztonsága egyre romlik.
Ennek a geopolitikai játszmának lehet az áldozata Paks is.
Mivel nyilvánvaló, hogy sem Nyugat-Európának, sem pedig az Egyesült Államoknak nem érdeke, hogy hazánk energiafüggetlen legyen, ezért a paksi atomerőmű kapacitásnövelése, pontosabban a jelenlegi blokkok kiváltása szintén folyamatos nemzetközi kereszttűz alatt áll. Ez is a geopolitikai játszma része.
S hiába az a sor engedmény, amit a magyar kormány tett az Európai Unió felé annak érdekében, hogy a beruházás megvalósulhasson, egyáltalán nem biztos, hogy valóban megépülnek az új blokkok. S nemcsak az Oroszországot sújtó szankciók miatt, ha Brüsszel úgy ítéli meg, hogy a Paks2 mögött rejtett állami támogatás húzódik meg, akkor elgáncsolhatja a projektet.
Jelen pillanatban azonban az Atomerőmű pillanatnyi működése is folyamatos bizonytalanságban van!
Amennyiben?
A Fidesz már-már nemzetbiztonsági kockázattá vált az ország számára, ahogy a kabinet hazardírozik a Paksi Atomerőművel. Már hónapok óta hallani, hogy a létesítmény magyar vezetése helyére, amely szakemberek egyébként az utolsó csavarig ismerik az atomerőmű működését, külföldi, német menedzsmentet hoznak, akik nyilvánvaló módon nem rendelkeznek helyi tapasztalatokkal. De ez már nem titok, Lázár János a parlamentben feltett azonnali kérdésemre válaszolva, megerősítette a váltás tényét.
Kepli Lajos (fotó: Béli Balázs / Alfahír)
Kiknek és miért kell távozniuk?
A vezérigazgatónak, a humánpolitikai igazgatónak és a gazdasági igazgatónak kell mennie. S hogy miért pont ezt a három pozíciót érinti a változás? A vezérigazgató az irányítója az erőműnek. A gazdasági igazgatónak azért kell mennie, mert az Európai Unió bele szeretne látni az Atomerőmű pénzügyi működésébe, míg a humánpolitikai igazgató szerepe pedig akkor fog felértékelődni, ha valóban elbocsájtják azt a 800 embert, amelyet Lázár János már korábban belebegtetett.
Mi történik, ha tényleg elbocsájtják ezt a sok embert?
Természetesen, ez a 20-30 százalékos leépítés komoly biztonsági kockázatokat vet fel, a Jobbik ezért elfogadhatatlannak tartja. Jelenleg is úgy lépik át az atomerőmű kapuját az alkalmazottak, hogy nem tudják, mit hoz a holnap, megmarad-e a munkahelyük. Ez a bizonytalanság pedig egy atomerőmű esetében igencsak visszás, miközben Paks a térség legnagyobb foglalkoztatója, rengeteg család megélhetése függ az erőműtől.
Ön szerint, miért van szükség erre a lépésre?
Már csak idő kérdése, és Brüsszel elmeszeli a rezsicsökkentést, az EU energetikai koncepciójában szerepel, hogy ki kell vezetni a hatósági árszabályozás intézményét a nemzeti jogrendszerből. Azonban, ha a kormány rezsidíjat emelne, az egy óriási politikai buktát jelentene a Fidesz számára. Ezért most az állami energiaszolgáltatóknál próbálják csökkenteni az előállítási önköltséget, amelynek egyik formája, a munkabéren való spórolás. A másik a C16-program erőltetése: ennek értelmében 12 hónap helyett 16 havonta tartanak leállást és karbantartást az egyes blokkoknál, ami szintén rejt önmagában némi kockázatot.
Ez a pénzügyi hazardírozás akkor tűnik igazán elképesztőnek, ha figyelembe vesszük, hogy offshore hátterű energetikai cégeken keresztül lapátolnak ki milliárdokat, - amire igen jó példa a MET -, valamint, hogy nemsokára leáll a magyar erőművek nagy része, mivel elérik az üzemidő határát. Egyelőre rejtély, hogy honnan pótolja majd a kormány ezt a kieső többezernyi Megawatt energiát.
Ugyanakkor a megújuló energia területén sem tapasztalunk semmilyen előre lépést. Kritikus állapotban a magyar energiabiztonság.
Van kiút?
A Jobbik álláspontja szerint nem szabad ilyen mértékben függni az az energia-importtól. A saját ásványkincseinkre, valamint a megújuló forrásainkra, a vízre, a földhőre támaszkodva el kell érni, hogy csökkenjen ez az arány. Továbbra is kulcskérdés az energiatárolás problémájának megoldása, ugyanis ez még mindig bizonytalanságot okoz a hálózati rendszerekben, de ugyanolyan hangsúlyos hazánk energiahatékonyságának javítása is.
A nemzeti párt számára ugyanakkor végtelenül szimpatikus a megújuló-decentralizált erőművi rendszer, mert így még inkább segíteni lehetne a vidéki közösségeket, abban hogy önellátóvá váljanak. Ha a magyar lakosság kitettsége csökken a nagy szolgáltatokkal szemben, úgy hazánkat is nehezebb lesz Brüsszelből zsarolni.