Még nincs végleges változata, de máris óriási botrányok övezik a közelgő Nemzeti Alaptantervet. Egyes információk szerint úgy tűnik, hogy a kormányon belüli hatalmi harcok áldozata lehet az új NAT, miközben a pedagógus érdekképviseletek sem támogatják a tervezetet, mivel ismételten elhanyagolta a szakmai egyeztetést az illetékes minisztérium.
A Nemzeti Alaptanterv körüli viták ismételten felerősödtek azok után, hogy egy decemberi kormányinfón Gulyás Gergely kancelláriaminiszter úgy nyilatkozott, hogy 2020-ban sem lesz új Nemzeti Alaptanterv, csak módosítások várhatóak.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azonban később cáfolta ezt a híresztelést (jó, hogy ekkora az összhang a kormányban) s válaszában úgy reagált, hogy igenis lesz új Nemzeti Alaptanterv, ami jelentős változásokat fog hozni. A tárca szerint a kormány a közelmúltban elfogadta a NAT-tal kapcsolatos koncepcionális módosításokat, és ezek a módosítások 2020. szeptember 1-jén életbe is lépnek.
Mint ismert, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) első alkalommal 2016-ban beszélt arról, hogy az országos tanterv megújulásra szorulna. A terv eredetileg 2016 végére készült volna el és 2019 szeptemberétől vezették volna be. 2018-ban Csépe Valéria által vezetett akadémikus csapat elő is állt egy 300 oldalas tervezettel, azonban Gulyás Gergely a nyilvánosságra hozatal után úgy reagált:
ebben a formában biztos nem kerül bevezetésre, mert a tanterv nem elég hazafias, nem elég nemzeti.
A mostani Nemzeti Alaptantervnél sincs minden rendben egyelőre. Az Index korábbi információi szerint
Éppen ezért előfordulhat, hogy az új Nemzeti Alaptanterv tekintetében a legrosszabb helyzet fordul elő. Több egymással versenyző szemlélet közül egyik sem írta felül a másikat, tehát egyszerre több nézőpont lesz összekeverve. Ezzel csupán az a gond, hogy már így is komoly aggályok merültek fel amiatt, hogy a szakmai szervezettekkel való egyeztetés szinte teljes mértékben elmaradt. Ezáltal lehetséges, hogy gyermekeink jövőbeni oktatása azon múlik, hogy
mit erőltetettek rá a különböző érdekcsoportok a tanárokra, iskolákra.
Ezen verziót erősíti az az elképzelés is, amiről a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke, Szűcs Tamás lapunknak beszélt: a 2019 decemberi állapot alapján úgy tűnik, hogy a kormány visszanyúl az amúgy rendkívül korszerűtlen 2013-as Nemzeti Alaptantervhez. Hozzátette, akkor még nem sejtették, hogy ekkora káosz van az Emberi Erőforrások Minisztériumánál.
A PDSZ elnöke szerint az eddigi információk alapján,
Szűcs Tamás kiemelte, hogy vélhetően az állhat a "fejetlenség" mögött, hogy különböző hatalmi harcok folynak a jövőbeni nemzeti tanterv tekintetében. Úgy tűnik, hogy ezekből a különböző változatokból próbálhatnak meg egy egységes NAT-ot összegyúrni. Leszögezte, hogy jelen ismereteik szerint a végleges változat még a 2018-as Csépe Valéria által fémjelzett verzióhoz képest is visszalépés lesz,
A szakszervezet elnöke kifejtette: velük egyszer sem egyeztetett az illetékes minisztérium az új alaptantervi tervezetről, de ez más érdekképviseletekre is ugyanúgy igaz. Véleménye szerint már most akkora a tekintélyvesztés a minisztérium részéről, hogy hiába áll már kevés idő rendelkezésre, így is megpróbálhatja még ez év szeptemberében bevezetni az új tantervet a kormányzat.
Nincs már elég idő?
Mivel alig 8 hónap maradt az új Nemzeti Alaptanterv bevezetésére, így kétségessé vált, hogy egyáltalán - már ha lesz egységes változat - bevezethető-e még szeptemberben. Éppen ezért az Élenjáró Gimnáziumok Igazgatói Grémiuma is azt kéri a kormánytól, hogy legkorábban 2021 szeptemberében lépjen csak hatályba az új tanterv.
A szervezet szerint ugyan a 2013-ban bevezetett és máig érvényben levő NAT érdemi "beválásvizsgálata" még nem történt meg, mégis üdvözölték azt a szándékot, hogy új Nemzeti Alaptanterv készül.
"A három éve formálódó anyagot utoljára 2018 őszén volt alkalma egy hónapon keresztül véleményeznie a szakmai és társadalmi nyilvánosságnak. Az azóta született módosítások még nem nyilvánosak, így azokról szakmai véleményt nem tudunk alkotni."
Kitértek arra, mivel a NAT a köznevelés jövőjének irányait hivatott kijelölni, elengedhetetlennek tartják, hogy megalkotása és bevezetése megfelelő szakmai alapokon nyugodjon, ezért a grémium a végső tervezet mihamarabbi nyilvánosságra hozását és az érdemi társadalmi vita megkezdését sürgeti.
Álláspontjuk szerint a nemzeti tanterv hatékonysága azon múlik, hogy az iskolák fel tudnak-e készülni a bevezetésére, amihez időre van szükség. A pedagógusoknak meg kell ismerniük az abban megjelenő új módszertani és tartalmi elemeket, fel kell készülniük arra, hogy ezeket a tanórákon alkalmazni tudják. Ezek a feladatok a mindennapi iskolai munka mellett több hónapot vesznek igénybe.
A Nemzeti Pedagógus Kar nem támogatja
A Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) viszont egyáltalán nem támogatja az új nemzeti tantervet. Véleményük szerint az általuk megvitatott tervezetből azt kifogásolják, hogy
Tulajdonképpen hiányzik a korábban Csépe Valéria pszichológus akadémikusék által összeállított, több mint ötvenoldalas általános bevezető, amely rögzíti például az új változat módosult szemléletét, alapelveit, kitűzéseit, a tanár, a diák, a szülő és az iskola viszonyrendszerének, az értékelésnek és visszajelzésnek az elveit, emellett részletesebben is leírja például az egyes tantárgyak legfontosabb elvárásait.
Amit biztosan tudunk
Annyi mindenesetre kiderült a jövőbeni NAT-ról, hogy a korábbinál hangsúlyosabban jelenik meg Wass Albert és Szabó Magda munkássága, de Csukás István és Herczeg Ferenc, sőt még az angol krimiszerző, Agatha Christie is helyet kapott a korszerűsített, hamarosan megjelenő Nemzeti Alaptantervben.
Nemcsak a tananyagot tekintve lesznek változások: az Életvitel és gyakorlat nem lesz önálló terület többé. Ismert, jelenleg ide tartoznak az olyan témák, mint a háztartástan, a KRESZ, a pályaorientáció, a gazdasági ismeretek vagy a családi élet. A továbbikban ezek az ismeretek más tantárgyakba olvadnak bele.
Önálló tantárgyként jelenik meg a jövőben a Technológia, amin belül létrejön a technológia és tervezés nevű új tárgy. Ez a jelenlegi technika, illetve informatika tárgyak továbbfejlesztett összeolvadása. Az Ember és természet műveltségterület a továbbiakban Természettudomány és földrajz néven fut majd, valamint átalakul az Ember és társadalom terület is.
További nem elhanyagolható változás, hogy a jelenlegi NAT az egyes tématerületek súlyozását csak százalékos arányokban fejezi ki, az új változat pontos óraszámokat tüntet fel, kétévenkénti bontásban. Ami pedig a diákokat illeti: az eddigi heti maximális óraszám a korábbi 35 helyett ezentúl csak 34 lehet középiskolában, még a legfelső évfolyamokon is.
A "kritikus" médiaismeret lehet az új Nemzeti Alaptanterv legnagyobb áldozata
A még hivatalossá sem váló új Nemzeti Alaptantervet (NAT) már most is rengeteg kritika éri. A szakmai szervezetekkel való egyeztetés hiánya miatt, most szembesülnek igazán a pedagógusok az őket érintő nem feltétlenül pozitív meglepetésekkel. A kormányközeli Magyar Idők Nemzet írta meg nemrégiben, hogy értesüléseik szerint a jövő szeptembertől érvényes(?), átdolgozott Nemzeti Alaptantervnek már nem lesz része a mozgóképkultúra és médiaismeret tantárgy.
Arra vonatkozóan, hogy mikor lehet végleges és elérhető változata az új Nemzeti Alaptantervnek, nem bocsátkoznánk becslésekbe, mert már azon sem lepődnénk meg, ha kiderülne, hogy mégsem vezetik be egyelőre és még azt is letagadják, hogy szeptembertől bármit is be akart vezetni a kormányzat. A gond csupán az, hogy ennek a levét is, az amúgy is rendkívül túlterhelt pedagógusok és diákok isszák meg.
A folytatás következik, hamarosan...