Még szerencse, hogy Orbán megígérte: máig sem építették újra a Drégelypalánk-Ipolyság vasútvonalat

A Jobbik ezt a trianoni sebet is begyógyítaná.

Hányattatott múlt

A Drégelypalánk-Ipolyság vasútvonal kálváriája nem most, és még csak nem is a rendszerváltással kezdődött. Az 1891-ben részben, majd 1899-ben teljesen elkészült szakasz eredetileg egy Budapestet elkerülő, kelet-nyugati irányú tranzitvonal volt, ami közlekedési centrumként működött Nyugat-Nógrádban (amely renhagyó módon, különböző okok miatt a megyeszékhelyet, Balassagyarmatot nem érintette).

Ezt az 1920-as trianoni békediktátum törte derékba: az új országhatárt az Ipoly mentén húzták meg, ami így, igen szerencsétlen módon két helyen, Ipolyságnál és Ipolytarnócnál is kettévágta a vasutat.

A Csehszlovák Államvasutak (CSD) a trianoni szerződésben jogot kapott arra, hogy a MÁV vonalait használva, Hont és Ipolytarnóc között is közlekedtethesse járműveit. Ez később ugyan megszűnt, ám az 1951-ben végbement szlovákiai vasútfejlesztések következtében a Nógrádszakál és Ipolytarnóc országhatár közötti szakaszát felújították, ahol a mai napig jár átmenő szlovák teherforgalom.

A halálos amputáció

A vasúti határokat azonban nem nyitották meg a két ország között, így a Magyarországon maradt vasutak periférikus zsákvasutakká váltak. 1963-ban ráadásul tovább súlyosbodott a helyzet:

katonapolitikai okokra hivatkozva az addigra teljesen kihasználatlan Drégelypalánk és Ipolyság közötti 6,3 kilométeres szakaszon felszedték a síneket.

A nógrádi vasutaknak a rendszerváltás sem kedvezett, és az egykori központi, az ipar miatt nagy teherforgalmat bonyolító vonalak ma már periférikussá váltak, a teher- és a személyszállítás is rapszodikus rajtuk, bár vannak stabilabb szakaszok a térségben.

Lesz feltámadás?

A szakvélemények szerint Nyugat-Nógrád vasúti közlekedését fellendíthetné az ipolytarnóci határátkelő megnyitása és a Drégelypalánk–Ipolyság közötti 6,3 kilométeres vasútvonal visszaállítása.

Az előbbit már az 1990-es évek közepe óta tervezgetik, ekkor jelent meg a Balassagyarmat-Losonc menetrendi mező a MÁV hivatalos menetrendjében, azonban a mindkét országban fontosnak ítélt összeköttetés eddig nem valósult meg.

Pedig a határok uniós fellazulásával a vonal regionális jelentősége is felértékelődött, hiszen egy mesterségesen kettévágott térséget kötne ismét össze. A felvidéki területek könnyebb elérésével - a Trianon által szétzilált kulturális és nemzeti kapcsolatok helyreállítása mellett - némileg enyhülhetne Nógrád megye gazdasági izoláltsága is.

Nem pénz kérdése

A szakértők szerint a határátmenetek megnyitása és újjáépítése jelenleg nem pénz, hanem politikai akarat kérdése (mindenképp kevesebbet kéne költeni rá, mint a Budapest-Belgrád vasútvonalra... - a szerk.).

Hogy ez mennyire igaz, azt nagyon jól mutatja, hogy 1999-ben még maga Orbán Viktor is így gondolta, igaz nem saját jószántából.

Az Ipoly Unió Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület közbenjárása kellett ugyanis ahhoz, hogy

a miniszterelnök és Mikulas Dzurinda, akkori szlovák kormányfő az 1999. február 12-én Pozsonyban tartott megbeszélésükön elvi megállapodást kötöttek az Ipolyság-Drégelypalánk vasútvonal újjáépítéséről.

Ebből azonban a mai napig semmi sem lett, amiben az is szerepet játszhat, hogy a Fidesz és személyesen Orbán Viktor sosem mutatott különösebb rokonszenvet a nógrádiak és szükségleteik iránt, amit a megye számos létfontosságú, ám a mai napig halogatott-ígérgetett, tehát meg nem valósult fejlesztése bizonyít:

elég csak például a drámai állapotban lévő alsóbbrendű közúthálózatra gondolni.

Dobrocsi Lénárd, a Jobbik balassagyarmati képviselője és a térség országgyűlési képviselő-jelöltje 2015 óta küzd azért, hogy a történelmi igazságtalanság által értelmetlenül megcsonkított nyugat-nógrádi vasúti közlekedés viszonyai normalizálódjanak. A legerősebb ellenzéki párt politikusa most egy rövid videóban hívta föl a figyelmet a problémára:

[video:https://www.youtube.com/watch?v=QWW4Xf3OoGQ]

Ahogy láttuk, a beruházás a régió gazdasági életében legalább olyan fontos pozitív változást hozhatna, mint amekkora kulturális jelentősége lenne egy ilyen beruházásnak, ami az értelemtelen presztízsköltekezéssel szemben valóban az emberek érdekeit szolgálná.

Egy, a jobbikos képviselőjelölt által portálunkhoz eljuttatott levél bizonyítja, hogy a szlovák fél is így gondolja. A Prvá Slovenská Zelezničná nemzetközi vasútforgalmi igazgatója, Ladislav Krajčík így fogalmazott 2017-ben:

"Reménykedünk, hogy belátható időn belül meg fog épülni az egykori Ipoly-völgyi vasút felszedett, és ma sajnos nagyon hiányzó Drégelypalánk-Ipolyság szakasza, amely jól kiegészítené a közös használatú vonalrészt."

(Fejlécképünk illusztráció)

"A kormányzati logika szerint akár több millió migráns is érkezhet"

A Fidesz-kormány hülyének nézi a balassagyarmati embereket, és arra kényszeríti őket, hogy egy nyílt menekültszálló mellé pár méterrel járassák általános iskolába gyermekeiket, ami tűrhetetlen - mondata el Dobrocsi Lénárd, a Jobbik Nógrád megyei országgyűlési képviselőjelöltje és Toroczkai László, a párt alelnöke balassagyarmati sajtótájékoztatóján.