Óbuda önkormányzata elsőként csatalakozott a szabad szentestét megteremteni szándékozó, „politikán felülemelkedő” kezdeményezéshez – jelentette be szerda reggeli, óbudai sajtótájékoztatóján Adorján Béla. Emlékeztetett, miközben a munka ünnepét szabadnap illeti meg, a keresztény kultúrkör alapját, Krisztus születésének napját nem ünnepeljük megfelelően. A magyar családoknak ezen a napon vagy egy korábbi pihenőnapon ezt a munkanapot le kell dolgozniuk – mutatott rá Adorján Béla.
„Az ember nem azért született a földre, hogy dolgozhasson, hanem általában azért dolgozik, hogy az ünnepeit és emberi méltóságát meg tudja ünnepelni kellőképpen”
– húzta alá a pártelnök.
Adorján Béla hangsúlyozta, az önkormányzat révén civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez, ami felülemelkedik a politikán, szándékuk az, hogy a magyar társadalom egy nemes ügy mellett összefoghasson politikai, vallási és világnézeti meggyőződéstől függetlenül.
Óbuda polgármestere, Kiss László a sajtótájékoztatón azt mondta, az Otthonunk Óbuda–Békásmegyer Egyesület kérésére csatlakozott annak a Jobbiknak a kezdeményezéséhez, akivel a főváros III. kerületében is számos fejlesztés érdekében együttműködnek. Hangsúlyozta, álláspontjuk szerint december 24-ének munkaszüneti napnak kell lennie. Egyrészt azért, hogy a családok együtt legyenek, másrészt hogy az ünnep ne a fogyasztásról és a fogyasztói társadalomról szóljon. Felidézte, több kereskedelmi lánc is belátta, hogy ez egy helyes kezdeményezés, és önként beálltak mögé, és ugyanerre kérte a társadalom többi szereplőjét is.
Kiss László azt mondta,
az Otthonunk Óbuda–Békásmegyer Egyesület szintén a kezdeményezés mellé áll, ők maguk is gyűjteni fogják az aláírásokat a népszavazás kiírásához.
Hozzátette, a kerületi történelmi egyházak lelkészeit, papjait levélben fogja megkeresni, hogy ők is támogassák szenteste napjának munkaszüneti nappá nyilvánítását.
A kerület első embere megjegyezte, a szabad szentestét indítványozó mozgalom nem „kötelezvényekről” szól, hanem arról, hogy a dolgozókat ne kényszerítsék bele abba a bérrabszolgaságba, amiben most is vannak. Megjegyezte, a szabad szenteste iránti igényt már évek óta ő maga is tapasztalja választói visszajelzésekből.
A polgármester közölte, vizsgálják annak jogi lehetőségét is, hogy az önkormányzatnál úgy adják ki december 24-ét szabadnapnak, hogy az ne a rendes szabadság terhére történjen. Ha ennek formáját megtalálják, akkor már a következő képviselő-testületi ülésen javaslatot fog tenni ennek megvalósítására.
Arra kérte a politikai szereplőket, ne keressenek pártpolitikai lövészárkokat ott, ahol nincs, hanem az keressék, hol tudnak együttműködni és az ügyet támogatni. Kiss László a kormányt pedig arra kérte, álljon a kezdeményezés élére, és nyilvánítsa munkaszüneti nappá december 24-ét.
A sajtótájékoztatón jelen volt Z. Kárpát Dániel óbudai országgyűlési képviselő is, aki szintén azt hangsúlyozta, voltak korábban is pártpolitikán felül álló, sikerre vitt ügyek- utalt az SNI-s gyermekek családjának támogatását megemelő indítványra, amit a kormánypártok és az ellenzék is támogatott. Felidézte, akkor is azt mondta,
„kellenek nemzeti minimumok”,
és december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása is ilyen. Azt ígérte, a következő időszakban ő is felkeresi a helyi politikai vezetőket, egyházi méltóságokat, civil szervezetek irányítóit.
A jobbikos honatya arról is beszélt, hogy „meglepő visszafogottságot” tapasztal több politikai szereplő részéről a témában. Örömét fejezte ki ugyanakkor, hogy a globalizációkritikus álláspontot is egyre többen osztják, mint fogalmazott:
„nem azért élünk, hogy dolgozzunk, és nem az az életünk célja, hogy a multinacionális hálózatoknak jobb vagy a profitjuk magasabb legyen”.
Z. Kárpát az mondta, a normalitást szeretnék visszahozni a hétköznapokba, ennek első, szimbolikus lépése lenne december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítása, és abban bízik, hogy ezt követően szélesebb körben egyéb ügyek is megoldhatók lesznek.