Most Rétvári Bence államtitkár mondta azt, hogy a pedagógushiány nem országos jelenség és az életpályamodellel egyébként is sokkal vonzóbbá tették a tanári pályát, mint korábban volt. Ezt a 24.hu-nak egy Google kereséssel és egy telefonhívással sikerült azonnal megcáfolnia.
Dúró Dóra, a Jobbik oktatási szakpolitikusa úgy véli, hogy a kabinet elhibázott politikát folytat mind az egészségügy, mind az oktatás területén. A HírTV Reggeli járat című műsorában a képviselőnő elmondta, hogy értékrendi választás az, hogy egy kormányzat melyik tárcáról gondolja úgy, hogy önállónak kell lennie, vagy legalább miniszteri szinten kell működnie.
„A jelenlegi kabinet azt az értéket választotta, hogy sem az egészségügy, sem az oktatás nem érdemel külön tárcát.”
Ez pedig azt eredményezi, hogy sokszor már államtitkári szinten lefojtják a felmerülő igényeket, amik így csak minisztériumon belül maradnak és nem kerülnek a döntéshozatalba, a kormányülésre.
[video:https://youtu.be/tU1E_uDuHEA]
A Jobbik szükségesnek tartaná, hogy az egészségügyi minimum mintájára létrehozzanak egy oktatási minimumot is. Úgy vélik, ezen a területen még inkább szükség lenne egy konszenzusra, hiszen onnantól, hogy egy fiatal bekerül az oktatási rendszerbe, egészen addig, míg piacképes végzettséghez jut három-négy kormány is váltja egymást. Az, hogy ezek teljesen következetlenül kísérletezzenek a diákokon és ne legyen egy kiszámítható rendszer nem engedhető meg.
Ez a minimum: nem pártokkal, hanem az egészségügy jövőjével és a magyar beteggel kötöttek szövetséget
Alig három hónap alatt valóssággá vált, amit a Jobbik egészségügyi politikusa felvetett: megszületett a nemzeti minimum az egészségügy tekintetében. De vajon miért nem támogatja ezt a kormányzat, és miért támadja a Fidesz. Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt a jobbikos Lukács László György, a teljes egészségügyi szektort lefedő, pártok feletti, és kormányokon átívelő konszenzus ötletének kiötlője.
Dúró Dóra elmondta, hogy az oktatást stratégiai ágazatként kellene kezelni.
Az ország vezetőinek befektetésként is kellene tekinteniük az állampolgárokra, akikre érdemes áldozni.
Vigyázni kell az egészségükre, amit egy jól működő egészségügyi rendszerrel oldhatnánk meg és olyan tudáshoz kell őket juttatni, ami lehetővé teszi boldogulásukat a 21. században.
Pont ezért egy szemléletváltásra is szükség lenne az oktatásban, mert a 21. században az iskola elsősorban nem a tudás elsajátításáról fog szólni, hanem egy szocializációs tér lesz, ahol a viselkedési normákat is át kell adni a gyerekeknek.