Megjelent a kormány következő tíz évre szóló köznevelési stratégiája, amelyből nem derül ki túl sok konkrétum, ugyanakkor szerepel benne néhány számszerű ígéret - írja cikkében a 444.hu.
Az Európai Unió számára készített, 2021-2030-as időszakra vonatkozó anyag egyik legfőbb eleme, hogy bővíteni kellene a segítői létszámot, akár a felsőbb évfolyamos középiskolások bevonásával, emellett felvetik a pedagógusképzés módosítását, valamint erősítenék a nemzeti identitást és a hazafias elkötelezettséget is. Érdekesség azonban, hogy az iskolaőrség egyáltalán nem szerepel a 81 oldalas anyagban, sem pedig a tanárokkal szembeni erőszak, ami a kormánykommunikáció fontos téma volt az elmúlt hónapokban, főként a Gyöngyöspata-ügy apropóján.
Ezzel kapcsolatban mindössze annyit írtak: “Fontos célunk a pedagógusok elleni verbális és fizikai erőszak megszüntetése, amely komplex, több megközelítést tartalmazó és rendszerszintű intézkedéseket tesz szükségessé.”
A gyerekek közti erőszakról sem esik túl sok szó, inkább az internetes zaklatásról, a cyberbullyingról olvashatunk a „tanulók összehangolt értelmi-lelki-fizikai fejlesztése” című részben kerül elő. Itt egyébként arról is írnak, hogy fejlesztési irányként említik
- a nemzeti identitás, a hazafias elkötelezettség erősítését,
- a családi életre nevelés hangsúlyosabbá tételét,
- a művészeti, valamint az egészség- és környezettudatos programok folytatását.
Talán a legérdekesebb rész a stratégiában az, amikor a pedagógusok létszámáról írnak. A kormány szerint ugyanis nincs rendszerszintű pedagógushiány sem, mivel egy tanárra átlagosan 12 diák jut. Érdemes megjegyezni, hogy augusztusban több mint 1000 tanárt kerestek az iskolákban, a minisztérium nem túl életszerű magyarázata szerint viszont ennek csupán az az oka, hogy az oktatók ilyenkor váltanak munkahelyet.
Azt írják, „a pedagógusok létszámának növelése helyett” a segítő személyzetet kell bővíteni.
Éppen ezért megfontolandónak tartják, hogy a középiskolák felsőbb évfolyamairól bevonják a diákokat a technikai asszisztensi, informatikai eszközökkel kapcsolatos feladatokba. Konkrét javaslat még a kétféle (4+1, illetve az 5+1 éves) tanárképzés összevonása, a kezdő tanárok csoportos mentorálása, valamint további tanuszodák építése, hogy minden óvoda és iskola közelében legyen ilyen.
A stratégiában néhány számszerű vállalás is található, például az, hogy 2030-ra 10 százalékra kell csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékét, ami most 12 százalék. Ez egyébként már a 2014-es stratégiában is szerepelt, akkor 2022-re tűzték ki, ezt most láthatóan felülbírálták.
Emellett a következőket is kitűzte a kormány:
- a nyolcadikosok 75 és 65 százalékának kell legalább alapszintet hoznia szövegértésből és matematikából (ez most 71 és 58 százalék),
- a diákok maximum 15 százaléka tartozhat a legrosszabb fizikai fittségi kategóriába (most: 28 százalék),
- legalább a tanárok felének használnia kell informatikai eszközöket az óráik 40 százalékán (most 33 százalékuk tesz így),
- 10 százalékra kell csökkenteni a végzettség nélküli iskolaelhagyás mértékét (most 12 százalék),
- a diákok 60 százalékának legalább egy nyelvből használható tudással kell rendelkeznie (most 42 százalék),
- a tantermek 60 százalékát fel kell szerelni interaktív táblával (most 50 százalék).