XIV. Leó pápa hétfőn a Vatikánban fogadta Orbán Viktor miniszterelnököt, erről adott ki tájékoztatást a Szentszéki Sajtóközpont. A közlemény szerint Őszentsége, XIV. Leó pápa kihallgatáson fogadta Magyarország miniszterelnökét, Orbán Viktort, aki ezt követően találkozott Pietro Parolin bíboros államtitkárral, valamint Paul Richard Gallagher érsekkel, a Szentszék államokkal és nemzetközi szervezetekkel fenntartott kapcsolatokért felelős titkárával.
„Az Államtitkárságon folytatott szívélyes megbeszélés során hangsúlyozták a kétoldalú kapcsolatok szilárdságát, valamint elismerésüket fejezték ki a Katolikus Egyház iránt, amely elkötelezetten segíti a magyar közösség társadalmi fejlődését és jólétét, különös tekintettel a család szerepére, a nevelésre és a fiatalok jövőjére. Továbbá kiemelték a leginkább kiszolgáltatott keresztény közösségek védelmének fontosságát. Továbbá széles körben megvitatták az európai kérdéseket is, különös figyelmet fordítva az ukrajnai háborúra és a Közel-Kelet helyzetére”
– írják a Magyar Kurír által közzétett közleményben.
Orbán Viktor a Facebook-oldalán is beszámolt a magánaudienciáról, ahol a szentszéki közleményhez ennyit tett hozzá:
„Arra kértem a Szentatyát, hogy támogassa Magyarország háborúellenes erőfeszítéseit.”
A vatikáni látogatást követően a miniszterelnök olasz kollégájával, Giorgia Melonival is tárgyalt, az eseményről közzétett olasz kormányzati beszámoló szerint a találkozó lehetőséget adott a kétoldalú kapcsolatok átnézésére és a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésére, különös tekintettel Ukrajna helyzetére, a közel-keleti fejleményekre és az európai napirendre.
A tárgyaláson szó esett a migráció innovatív és hatékony kezeléséről, valamint az Európai Unió SAFE eszközéről is, melynek kapcsán értékelték az Olaszország és Magyarország közötti lehetséges szinergiákat az ipari és technológiai képességek kapcsán.
Az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE) az Európai Unió 150 milliárd eurós védelmi hitelkerete, amelyből Magyarország 16,2 milliárd euróra nyújtott be igényt. Azonban a szabályok értelmében az esetek többségében a források lehívásához legalább egy másik tagállam vagy a rendeletben jelzett harmadik állam részvétele is szükséges, és azt új beszerzésekre és beruházásokra is el lehet költeni. A pályázó országoknak november 30-ig kell benyújtaniuk hadiipari beruházási tervüket az Európai Bizottság felé, míg a hitelszerződések megkötésére várhatóan a jövő év elején kerülhet sor írja a Világgazdaság.