Primitív erőszakosság helyett értelmes párbeszéd - így összegezte a blogstaron Csúri Ákos, hogy beteljesült régi vágya és már nem Kocsis Éva készítette Orbán Viktorral a péntek reggeli interjút a Kossuth Rádióban.
Csúri Ákos egy ideje pikkelt a műsorvezetőre. Egy korábbi írásában “túlfalatozott úthengerként” és a saját kérdéseire megkezdett válaszokat meg sem halló-hallgató, ávós kihallgatótiszt módjára kérdező riporterként jellemezte Kocsist. A havashenrikesen alpári stílus, hallgatóriasztó szuszogás, Verebes István nőben, mérhetetlen műsorvezetői bunkóság szinte már elismerésnek tekinthető azután, hogy túlfalatozott úthengernek nevez egy férfi és női kollégát.
Ám, Csúri csak ezután jutott el áprilisi írásában a fő mondanivalóig, hogy Kocsis Éva kérdezte akkor már két éve Orbán Viktort péntek reggelenként. A miniszterelnöki interjúk során - írja a szerző -,
“azért hallani azt is, amikor Orbán Viktor egy-egy kérdés, közbevágás után mély levegőt vesz, jól leszívja, hogy higgadt maradhasson a válasz alatt.”
Most, hogy Kocsis nem faggatta pénteken Orbánt és valószínűleg már nem is fogja, Csúri boldog. Az örömének hangot adó blogjában már a nyugodt, ébredés utáni hangulathoz illő hagnem uralmáról ír és abban reménykedik, hogy a “Miniszterelnökkel” készült interjúk is visszatérnek a normális tempóba.
Csúri szerint Kocsis távoztával van esély a klasszikus (közszolgálati) rádiózásra.
Pedig erre Kocsissal vagy nélküle sincs. A rendszerváltás óta soha nem is volt. Valamennyi kormány kísérletet tett arra, hogy maga alá gyűrje a közmédiumokat.
A Fidesz az elmúlt majd nyolc évben nem csupán maga alá kényszerítette, hanem meg is becstelenítette a közszolgálatiságot. Magyarországon a köz médiuma, a Fidesz médiuma.
A kormánypárt számára a köz is csak az a tábor, ami a politikáját feltételek és bármilyen kételkedés nélkül támogatja. Így nem is okoz különösebb problémát a hatalom birtokosainak, hogy a közmédia a táboruknak szól. Ha kell torzít, csorbít, szépít, rondít a híreken az elvárásoknak megfelelően.
Ha kell egy balul elsült provokációból, - mint a Karcagra Vona Gábor rendezvényére buszoztatott cigányok esete, ahol balhézás helyett megtapsolták a Jobbik miniszterelnök-jelöltjét - is képesek valamit aljas dolgot kihozni, hogy az ellenzéki politikus a cigány emberek szavazataiért kuncsorgott volna egy kulturális rendezvényen.
Gyújthatnék egy gyertyát a közsszolgálatiság emlékére, de azt, ami soha sem volt hazánkban kár gyászolni.
Majd jobb időkben érdemes lesz megteremteni.