A testület közölte, hogy csupán a VMRO-DPMNE választási listája volt érvényes, két kisebb, parlamenti párt listáját elutasították, a három másik parlamenti párt azonban bojkottot jelentett be.
A legnagyobb ellenzéki párt, a baloldali Macedóniai Szociáldemokrata Szövetség (SDSM), az ellenzéki Albánok Demokratikus Pártja, valamint a kormányzó Albán Demokratikus Unió az Integrációért (DUI) is azért jelentette be, hogy nem vesz részt a június 5-i előre hozott parlamenti választáson, mert szerinte nincsenek meg a tisztességes és szabad választások feltételei, és a választói névjegyzéket is átláthatóvá és korszerűvé kell tenni egy esetleges voksolás előtt.
Nikola Gruevszki egy vasárnapi interjúban kiemelte, nincs mód arra, hogy a már kiírt választást elhalasszák, azonban hajlandó arra, hogy a voksolás eredményeinek közlését követően azonnal új választást írjon ki.
Ugyanakkor Zoran Zaev, az SDSM elnöke arról beszélt, hogy szerinte nem lehet megtartani a voksolást, és valószínűleg rövid időn belül összehívják az áprilisban feloszlatott parlamentet, hogy a voksolás elhalasztásáról döntsön. Kiemelte, hogy a házelnöknek a macedón törvények szerint indokolt esetben joga van összehívni a már feloszlatott parlamentet.
A választások körüli rendezetlenséget látva az Európai Unió és az Egyesült Államok is kijelentette, hogy nem fogja elismerni a választások eredményét, amennyiben azokon nem vesz részt valamennyi macedón párt, illetve azok a pártok, amelyek a belpolitikai válság megoldását célzó przsinói egyezményt aláírták.
A macedón belpolitikai válság a 2014-es választások után kezdődött, amikor az ellenzék választási csalással vádolta meg Nikola Gruevszkit és a mögötte álló jobboldali koalíciót. Ez éleződött tovább tavaly év elején, miután a miniszterelnök államcsínnyel vádolta meg az SDSM elnökét. Ezt követően Zoran Zaev közzétette Gruevszkinek és a kormány több magas rangú tisztségviselőjének illegálisan lehallgatott telefonbeszélgetéseit, amelyek a szociáldemokraták szerint azt bizonyítják, hogy a kormányzó VMRO-DPMNE az elmúlt években több választáson is csalt, és törvényellenesen hallgatta le több mint 20 ezer ember telefonját.
A válságot uniós közvetítéssel, nemzetközi nyomásra lehetett kezelni. A przsinói egyezményben a négy legnagyobb párt megállapodott abban, hogy április 24-én előre hozott választást tartanak - ezt halasztották később június 5-re -, valamint a tíz éve hatalmon lévő Gruevszkinek is le kellett mondania.
A válságot kezelendő Gjorge Ivanov államfő bejelentette, hogy kegyelemben részesíti a belpolitikai válság érintettjeit, ez azonban csak tovább fokozta az elégedetlenséget, a döntéssel egyik oldal sem értett egyet, tiltakozások törtek ki Szkopjéban és más városokban. A tiltakozók azonban nemcsak az elnöki kegyelem ellen tüntetnek, hanem a választások elhalasztását is követelik, mert szerintük nincsenek meg a tiszta és tisztességes voksolás feltételei.