A cél egy integrált autonómiaképviselet létrehozása, a két szervezet összefogása pedig egy jelzés értékű első lépés annak az "új magyar egységnek" kialakítása felé, amely hatékonyabbá teheti az erdélyi autonómiaküzdelmet - mutatott rá Tőkés László. Hozzátette: még tárgyalnak a részletekről, milyen formát adjanak a közös munkának, de elvi egyezség született arról is, hogy az EMNT és SZNT közös küldöttgyűlést rendez az év folyamán.
A megállapodás a korábbi években fel-felbukkanó rivalizálásnak vethet véget a két 2003-ban alakult, közös gyökerű nemzeti tanács között. A Tőkés László által kezdeményezett autonómiamozgalom (EMNT) székelyföldi hívei 2003-ban az SZNT-t is létrehozták, amely a Székelyföld területi autonómiáját tűzte zászlajára és magát közképviseletként határozza meg. A kezdeti elhidegülés után a két szervezet az utóbbi években több autonómiapárti megmozduláson közösen vett részt.
Tőkés László beszámolt arról, hogy felhívással fordult a Marosvásárhelyen tisztújító küldöttgyűlést tartó Erdélyi Magyar Néppárthoz (EMNP) is, vegye ki részét az autonómia talaján álló új egység létrehozásából.
Az EMNT elnöke azt mondta: párbeszédet kell kezdeményeznie Klaus Johannisszal, a decemberben hivatalba lépett új román államfővel, aki mellett az elnökválasztáson 1989 óta példátlan egységben sorakozott fel az erdélyi magyarság.
Tőkés László szerint a témák egyike a kidolgozás alatt álló választási reform lehetne, tekintettel arra, hogy a védnökségével alakult EMNP más állásponton van, mint a konzultációkon részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ), amely az öt százalékos parlamenti küszöb megtartásában érdekelt. Az EMNT elnöke szerint ezt három százalékra kellene csökkenteni, vagy a kisebbségek számára akár el is lehetne törölni, hogy a magyar érdekképviselet politikai pluralizmusát lehetővé tegyék.
Összefognak az erdélyi magyarok
Stratégiai partnerségre lép egymással az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT).