A Varju László (DK) vezette testület egyébként két meghallgatást tervezett a mai napra. Az országgyűlési képviselők egyrészt tájékoztatást vártak volna Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkártól a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével kapcsolatos tapasztalatokról, illetve annak költségvetési hatásairól. Másrészt Varga Mihály pénzügyminisztert, Pintér Sándor belügyminisztert, Barcza György Jánost, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezérigazgatóját, valamint Balogh Lászlót, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. Igazgatóságának elnökét hallgatták volna meg letelepedési államkötvényekről.
Méltatlan
Azonban egyetlen egy kormánypárti politikus sem jelent meg, mint ahogy a meghívott állami vezetők sem jöttek el az ülésre. Ezzel kapcsolatban egyébként levelet is írt Szűcs Lajos, a bizottság fideszes alelnöke Varju Lászlónak, úgy fogalmazott, méltatlannak tartja, hogy a képviselők ismételten foglalkozni kívánnak az otthonápolók ügyével, és az ellenzék csak politikai haszonszerzésre használja fel ezt a kérdést, miközben a kormányzat január elsejével bevezette a gyermekek otthongondozási díját (gyod). A letelepedési kötvényekkel pedig minden rendben van - ez nem is kérdés.
Az alelnök egyébiránt előre jelezte, hogy egyetlen kormánypárti politikus sem vesz részt az ülésen, és erre kérik a meghívottakat is. Így Varju Lászlóra csak a határozatképtelenség megállapítása, és a bizottsági ülés berekesztése várt.
Az ülésen résztvevő ellenzéki képviselők ezután közös sajtótájékoztatón értékelték az el nem hangzottakat.
Lesz közös határozat
A bizottság elnöke ezen leszögezte, az államtitkárnak reagálnia kellett volna az otthonápolók tapasztalataira, illetve arra a kérésükre, hogy a gyod jelenlegi formáját függesszék fel. Varju szerint mulasztást követett a kormányzat azzal is, hogy nem számolt be a Költségvetési bizottság előtt a tavaly lezárult letelepedésikötvény-programról.
Mesterházy Attila (MSZP) arról beszélt, hogy az ellenzéki frakciók közös országgyűlési határozattal fognak élni annak érdekében, hogy a gyodról szóló kormányrendelet megváltozzon. A szocialista politikus közölte azt is, hogy a letelepedési kötvények már 2 éve szerepelnek a testület napirendjén, azonban azt még nem sikerült eddig elérni, hogy beszámoljanak arról a testület előtt. Mesterházy emlékeztetett, nemcsak negatív költségvetési kihatása volt a biznisznek, hanem a kormány ígéretével szemben, gazdag migránsokat telepítettek be vele az országba.
Bősz Anett ugyan sajnálatosnak nevezete, de szerinte egyáltalán nem volt véletlen, hogy a kormánypárti politikusok nem kívánták biztosítani a meghallgatásokat. A liberálisok országgyűlési képviselője felidézte azt is, hogy Pintér Sándor belügyér még soha nem nyilatkozott arról, lát-e problémát abban, hogy kétes hátterű, nemzetközi bűnözők is bejutottak hazánkba a programon keresztül. Az otthonápolással kapcsolatban elmondta, a gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy például több otthonápoló is elesett az egyéb juttatásoktól, így képtelenek az eddigi színvonalon ellátni a betegeket. A politikus szerint mindenképpen korrekcióra van szükség.
El kell számoltatni az offshore kereskedő cégeket!
A jobbikos Varga-Damm Andrea örömét fejezte ki, hogy a nyári akciója eredményt ért el, és a kormány kénytelen volt foglalkozni az otthonápolók ügyével. De minden, amit a Fidesz csinál, hibás - tette hozzá. A letelepedési kötvények kapcsán a politikus azt emelte ki, hogy egyáltalán nem ellenőrizhető, hogy a kötvényeket lejegyző, jobbára offshore-cégek fizettek-e az igénylőknek. Ugyanis azok számára, akik részt vettek a programban, a kötvények jegyzési értéke csupán aprópénz, nem fognak "háborúzni" a 300 ezer euróért. Leszögezte, el kell számoltatni ezeket a cégeket.
Ungár Péter (LMP) szerint az a politikai hisztériakeltés, hogy ha valaki valamiről nem akar beszélni, és durcáskodik, mint egy hatéves kisgyerek. Fülöp Attilának kötelessége lett volna beszámolni arról, hogy az érintettek aggályai ellenére az államtitkár szerint miért működik jól a gyod pontozási rendszere, amelynek nem készült valószínűleg háttértanulmányi rendszere, hiszen ennek kiadását tegnap 10 éves titkosításra hivatkozva megtagadták tőle. Fontosnak tartotta elmondani, hogy az otthonápolás ügyét nem rendezték megnyugtatóan, ugyanis azok számára, akik nem a gyermeküket ápolják - az érintettek kétharmada -, nem történt meg a követelt emelés.
Növekedett a sajátos nevelésű gyerekek száma
Bár az elmúlt években enyhült a szakemberhiány a gyógypedagógus szakmában. Még mindig komoly problémát jelent, hogy egy gyógypedagógusra több tucat SNI-s gyerek is jut. Ezáltal jelentősen túl vannak terhelve a szakmában dolgozók. A munkaerőhiánynak ugyanakkor összetett okai vannak.
Lapunk érdeklődésére elmondta, egy idősödő társadalomban egyre többen lesznek azok, akik nem gyermeküket ápolják, miközben a jelenlegi ellátórendszerről is mindenki tudja, hogy nem elégséges, pontosan tudni, milyen várólisták vannak. Az idősgondozás egyik utolsó mentsvára lett volna az otthonellátás – fogalmazott. Határozati javaslattal kapcsolatban pedig arról beszélt Ungár Péter, annak azt a célt kell szolgálnia, hogy mindenki, aki eddig ápolási díjban részesült, az ezután is részesüljön a megemelt ápolási díjban.
Van értelme?
Lehet, hogy kormánypárti képviselők nem veszik komolyan a bizottsági ülést, de az teljesen egyértelmű, hogy a nyilvánosság ereje legalább olyan hatású, mint a parlamenté. Ügydöntő is lehet akár – ezt már Varju László válaszolta arra a kérdésünkre, hogy van-e értelme így a magyar parlamentarizmusnak.