A magyar nukleáris kapacitás-bővítés okán az atomenergia békés célú felhasználásának a kérdése napirenden van a közbeszédben. Hogy kinek van ebben a vitában igaza az már kevésbé fontos, hiszen a kormányzat ezt a kérdést eldöntötte, ettől függetlenül az 1987-re megépült 4 paksi reaktor kétségkívül jó kezekben van, a hazai villanyáramnak több mint 50 százalékát termeli meg, miközben 2016-ban a felhasznált elektromos energia 32 százalékát importáltuk.
Az összetett kérdés tisztázása végett sajtóbejárást szervezett az erőmű, ahol amellett, hogy az ellenőrzött zónákban (például a reaktorcsarnokban) készíthettek a fotósok izgalmas fényképeket, de az újságírók is kérdezhettek Paks jövőjéről.
Kovács Antal kommunikációs vezető szerint például a jövőben, mások mellett az elektromobilizáció miatt felértékelődik az áramtermelés fontossága, amit meglátása szerint leghatékonyabban csak atomerőműben lehet előállítani.
Magyarország helyzete azonban ebben is speciális, ugyanis a hazai nagy erőművek általános kihasználtsága mindössze 40 százalék (s ebben szerepel a paksi 90 százalék feletti érték is). Ezt a helyzetet súlyosbítja továbbá, hogy az erőművi állományunk elöregedőben van, az átviteli rendszert irányító MAVIR úgy számolt, hogy a következő 10 évben 5-6000 megawatt teljesítmény fog kiesni.
"Nem amiatt aggódok, hogy a bővítés után megtermelt elektromos árammal mi lesz, hanem hogy az elég lesz-e"
- vázolt fel egy jövőképet Kovács Antal.
A versenyképesség növelése érdekében különböző fejlesztésekben gondolkoznak, az úgynevezett C15 projekt során sikerült nagyobb dúsítású, erősebb üzemanyagkazettákra átállítani a technológiát, amellyel így csökkentették a javítási időt (12 helyett 15 havonta végeznek karbantartást a reaktorokban), valamint 10 százalékkal kevesebb radioaktív, és 5 százalékkal kevesebb nem radioaktív hulladékot termelnek. Ezért az innovációért miniszteri elismerésben is részesült a Czibula Mihály vezette projekt.
"De vannak még a csőben fejlesztések" - fogalmazott Kovács Antal. Itt rákérdeztünk arra, hogyha már Paks több szakmai innovációnak az elindítója, nem lehetne esetleg olyan technológián dolgozni, amely révén hazánkban csökkenne az energiafelhasználás. A válasz az volt, hogy ez nem egy atomerőmű feladata, ugyanakkor véleménye szerint az elektromos áram iránti igény a jövőben csak nőni fog. Ausztriában két és félszer annyi áramot használnak el a háztartások, mint hazánkban, miközben jelenleg Magyarországon 1 százaléknyi GDP emelkedésre 0,8 százaléknyi plusz áramfogyasztás jut.
Kihatással lehet Paks működésére egyébként Paks2 megnyitása is; a két létesítmény gyakorlatilag csak telekszomszédja lesz egymásnak, két különálló gazdasági társaság, két szakmai gárda vezeti majd. Így akár egymás riválisai is lehetnek. S amennyiben tartják Aszódi Attila kormánybiztos által meghatározott 2025-ös határidőt, akkor idestova mindössze 8 esztendő áll rendelkezésre arra, hogy kitanítsanak egy megfelelő csapatot, amely aztán az új erőművet működteti. "Képesek lesznek megtartani a több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakembereiket?" - tettük fel a kérdést.
A tudás, a szakértelem megvan, ezt kell tovább adni - magyarázta a kommunikációs igazgató. Ennek mikéntjéről már folynak az egyeztetések a kormányzati szereplőkkel. Kovács Antal szerint még elegendő idő áll rendelkezésre az új szakembergárda kiképzésére, amiben persze szerepet vállalna az atomerőmű is. Úgy látja, nem fog előfordulni, hogy a Paks2 elszívja tőlük majd az értékes humán erőforrást.
De azt azért elismerte, hogy ez egy jogos felvetés, és még csak egyeztetések zajlanak az ügyben, konkrétumokról nem tudott beszámolni.
Az atomerőműben persze csak úgy nem sétálgathattunk, a biztonsági szolgálat rendészei kísérték az újságírókat, a létesítményt pedig "millió szem" vigyázza, sőt még saját légvédelemmel is rendelkezik. A technológiai szabályok is szigorúak, és "ha ezeket betartják, akkor minimális az esélye az üzemzavarnak".
10+1 érdekesség, amit nem biztos, hogy tudott Paksról:
1. Másodpercenként 100 köbméter vizet szivattyúznak ki a Dunából, a mesterségesen kialakított „hideg-vizes csatornán” keresztül. Ez a Rába-folyó vízhozamának a háromszorosa.
2. A csatornát uszadékfogó védi, saját kikötővel rendelkezik, és olyan mély, hogy gond nélkül közlekednek ott az uszályok. Úgy alakították ki, hogy ne fordulhasson elő, hogy hűtővíz nélkül maradjon az erőmű. Egyébként a januári extrém hideg idején 2 hétig dolgozott itt egy jégtörő.
3. A blokkügyeletesek a létesítmény legjobban képzett emberei. Három műszakban, 8 órás munkarendben dolgoznak, és figyelik a reaktorok működését. Feladatukat a blokkvezénylőiben három operátor segíti (villamos, turbina és reaktor), és legalább 6-8 év operátori munka, és szakmai képzést követően lehet valakiből blokkügyeletes.
4. 2500 tonnányi fém és beton beépítésével tették földrengésbiztossá a létesítményt 1996 és 2002 között, tehát még jóval a fukusimai katasztrófát megelőzően.
5. Heti rendszerességgel (hétfő, 13 órakor) tartanak riadópróbát. Érdeklődésünkre elárulták, ha bármi gond adódna, egy órán belül feláll a válságstáb, és a kiürítés is pontos menetrend szerint zajlik. Az ellenőrző biztonsági rendszer 10-12 másodperc alatt képes leállítani a reaktorok működését (ez tavalyelőtt két alkalommal történt, tavaly és előtte éveken keresztül egyszer sem).
6. Két évre elegendő üzemanyagkazetta-tartalékkal rendelkezik az atomerőmű. Egyszerre összesen 349 darab kazetta van használatban. Egyébként ezeket kesztyűvel is meg lehet fogni. A kazettákban hosszú pálcák vannak, és ezek tartalmazzák az uránkapszulákat.
7. Több mint 8000 kiégett üzemanyagkazettát raktároznak; 1997-ig ezeket visszaszállították Oroszországnak, de ez a lehetőség már megszűnt. Öt évig használnak egy-egy kazettát, utána legalább három évig pihentetőmedencében hűsölnek.
8. Nemzetközi siker: a VVER 44O típusú reaktorokra a paksi szakemberek fejlesztették ki elsőként a 15 hónapos üzemeltetési ciklust (C15), ezzel is hatékonyabbá téve a működést.
9. Még nagyobb szakmai siker: a világ összes VVER 440 típusú atomreaktorába a magyar Ganz gyártotta le az üzemanyag-átrakodó szerkezetet.
10. Az atomerőműből távozó meleg víz (ami most 22,4 Celsius fok) a szinttartó bukón keresztül jut a melegvizes csatornába, majd később vissza a Dunába. Ez a víztömeg a szekunder hálózaton keresztül nem érintkezik sugárzó forrásokkal. Az előírások szerint maximum 30 Celsius fok lehet, amikor eléri a folyamot, és átlagosan 1 fokkal emeli meg a Duna hőmérsékletét az erőmű.
+1. Az erőmű ellenőrzött zónáiban, ahol védőfelszerelés szükséges, az utcán tapasztalt sugárzás tízszerese ért minket. Azonban egy átlagos európai repülőúton az utcán mért sugárzás tizenkétszerese éri az embert. Szóval, valószínűleg túl fogjuk élni a sajtóbejárást.