- Ma megkezdődik a bírósági eljárás Márki-Zay mozgalmával szemben
- Több szabálytalanságot mutattak be Márki-Zay elnökké választása kapcsán is
- Kiderült, hogy 10 millió forinttal nem stimmelt a '21-es záró és a '22-es nyitó egyenleg
- Nem működhetett szabályosan a Felügyelő Bizottság sem
Három nappal azután, hogy Márki-Zay Péter bejelentette, mégis pártot alapít, ma megindul a bírósági eljárás a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) ellen a Fővárosi Törvényszéken. Az Alfahír információi szerint a szervezet első operatív igazgatója - aki ezen pozíciója után az önkormányzati választásokig stratégiai igazgató, majd országos kampányfőnök lett - nyújtott be keresetet a Márki-Zay Péter vezette szervezettel szemben
címen. Azaz, a felperes azt szeretné elérni, hogy az általa feltárt szabálytalanságok okán
így például Márki-Zay Péter elnökké választását, a teljes tisztújítást, a pénzügyi beszámolók elfogadását.
A portálunk által megismert dokumentumokból meglehetősen furcsa működési mechanizmus bontakozik ki. Jellemző, hogy az éves pénzügyi beszámolók tartalmi és formai hibái, azok megszavaztatása, az elnökségi tagok visszahívásának módja, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom Felügyelő Bizottságának működése is a per tárgyát képezheti.
Márki-Zay Péter mindenkit visszahívott, még önmagát is
Még az amerikai kampánytámogatási botrány kirobbanása/kirobbantása előtt (Márki-Zay Péter augusztus 26-án szólta el magát arról a Gulyáságyú podcastben, hogy az Egyesült Államokból kapott milliárdos támogatást a mozgalma a választási kampány során) tartott egy megismételt közgyűlést az MMM 2022. június 18-án (korábban, 15-én még határozatkepés sem volt a Márki-Zay által 10 ezer fősre tagsált szervezet testülete...), azonban a Fővárosi Törvényszék elé benyújtott keresetből kiderül, már a meghívó sem felelhetett meg a jogszabályi követelményeknek, hiszen abból a közgyűlés tagjai nem ismerhették meg, pontosan miről is szólnak a napirendi pontok, ezenkívül pedig az Elnökség számára érkező, ám Márki-Zay Péternek nem tetsző napirend kiegészítéseket lesöpörték az asztalról. Márki-Zay Péter azt sem engedte meg, hogy szavazhasson azokról a Közgyűlés.
Ennél is aggályosabb "az Elnökségi tagok visszahívása" című napirendi pont, és annak megtárgyalása, megszavaztatása. A levezető elnök, aki szintén Márki-Zay Péter volt, ugyanis arra tett javaslatot, hogy az Elnökség tagjainak visszahívásáról ne külön-külön szavazzon a Közgyűlés, helyette inkább egy csomagban hívják vissza a teljes Elnökséget, aminek egyébként tagja az MMM elnöke is. Márki-Zay Péter javaslata azért is meglepő, mert ha a teljes Elnökséget visszahívják, úgy az Elnök maga is visszahívásra kerülne. Az is érdekes, hogy
Végül kiderült, hogy a visszahívással egyedül Kész Zoltánt próbálták eltüntetni valahogy az Elnökségből, miközben a Közgyűlésen arról ment a vita, hogy vajon egy Facebook-poszt megfelel-e egy hivatalos lemondó nyilatkozatnak.
Végül a közgyűlés arról szavazott az elnök javaslata alapján, hogy a teljes Elnökség (így ő maga is) kerüljön visszahívásra, de Márki-Zay csak azt jelentette be, hogy Kész Zoltán került visszahívásra.
Ezután következett az új elnökségi tagokról történő szavazás. Itt szintén problémák adódtak. Ugyanis az MMM alapszabálya alapján egy visszahívott elnökségi tag helyére csak az ő mandátumának betöltéséig lehet új tagot választani (Kész Zoltán megbízatása őszig tartott volna), azonban a szavazólapon minden elnökségi tagjelölt neve szerepelt, így abból nem derült ki, hogy ki is ül be Kész Zoltán helyére, és ki meddig lesz tagja az Elnökségnek. Egyébként ezt a szabálytalanságot felvetették a Közgyűlésen is, de Márki-Zay Péter a rá jellemző magabiztossággal túllépett a figyelmeztetéseken.
Több mint tíz millió forintos eltérés
Szintén fontos megállapításokat tett a Civil Identitás Platform (CIP) az MMM Elnökségéhez írt levélben még a Közgyűlés előtt. A bírósági papírokból kiderül, hogy többek között hangsúlyozták:
- „Az egyes döntést (szavazást) igénylő napirendi pontokhoz nem került még mellékletként sem csatolásra a határozati javaslatok olyan részletességű indoklása, magyarázata, mely megfelel az alapszabályban foglaltaknak. Így tehát a határozati javaslatok nem alkalmasak arra, hogy az egyesületi tag előzetesen teljes körűen tájékozódni tudjon és megalapozott módon szavazhasson.”
- „A pénzügyi beszámolók nem felelnek meg formailag a Számviteli törvény szabta követelményeknek (pedig ezek már elvileg benyújtásra kerültek a NAV felé, indokolt lenne a NAV felé benyújtott dokumentumok közgyűlésen történő utólagos jóváhagyása is). Továbbá a „pénzügyi tervek” ugyanezen hibák mellett tartalmi problémával is küzdenek, pl. a 2021-es beszámoló (vagyis itt pénzügyi terv) „pénzmaradványa” (úgynevezett záró egyenlege) nem egyezik meg a 2022-es évi pénzügyi tervének nyitóegyenlegével. 10,583 mHUF eltérés mutatkozik közöttük. Magyarázat erre vonatkozóan nincs.”
Azonban a pénzügyi beszámolók így is elfogadásra kerültek, pedig
Egyébként az Alapszabály szerint a FB-nek három tagból kell állnia, csak úgy fogadhatja el a testület az éves pénzügyi beszámolókat, ám az csak a június 18-ai Közgyűlésen vált ismertté, hogy az FB harmadik tagja, Kaltenbach Jenő valamikor a múltban(?) lemondott, és mivel nem töltötték be azóta a pozícióját, a Felügyelő Bizottság sem tudta ellátni pénzügyi ellenőrző feladatát. Az meg külön érdekesség, hogy a Kaltenbach Jenő helyére június 18-án megválasztott felügyelőbizottsági tag azóta már le is mondott. A Törvényszék elé tárt papírok szerint azért, mert nem biztosították számára a szervezet dokumentumainak átnézését – még a guruló dollárok megismerése előtt - és így nem tudta ellátni törvényi feladatát. Ezt Márki-Zay a szokásos magabiztosságával azzal söpörte le ellenkeresetében, hogy ezen apró fejlemény nem a per tárgya, így lényegében szerinte érdektelen.
A CIP fenti felvetése szintjén tárgyát fogja képezni a pénteki perfelvételi tárgyalásnak, ugyanis a benyújtott bírósági keresetben szerepel ez a tényállás:
"nem az a beszámoló került megküldésre a Közgyűlési meghívó mellékleteként, mint ami hivatalosan benyújtásra került a NAV felé, amit pedig benyújtottak a NAV-nak, azt nem ismerhette meg a Közgyűlés, így szavazni sem tudott róla".
Eszerint
- az Elnökség által elutasított napirend kiegészítésekről történő szavazásra jogsértő módon, az Alapszabállyal ellentétesen nem került sor;
- az új elnökségét megválasztó Közgyűlési határozat jogszabály- és Alapszabálysértő;
- az Elnökségnek a NAV felé benyújtandó pénzügyi beszámolót kellett volna elfogadtatnia a Közgyűléssel, amely beszámolót előzetesen, a jogszabályoknak megfelelően meg kellett volna küldeni a közgyűlési meghívó mellékleteként, ám ezek mindegyikét elmulasztotta a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalom.
Ki költheti el a maradék 53 millió forintot?
Idetartozik, hogy tavaly október 27-én a Fővárosi Törvényszék arról hozott végzést, hogy csak azért nem függeszti fel a június 18-ai közgyűlési határozatok végrehajtását, mert működőképes elnökség hiányában a Mindenki Magyarországa Mozgalom működése ellehetetlenülhetne, amely súlyosabb hátrányt okozna, mint ha a bíróság nem függeszti fel a határozatok végrehajtását. Azzal kapcsolatban azonban nem nyilatkoz(hat)tak, hogy miként lehet esetleg visszaállítani az eredeti, június 18. előtti állapotot, illetve az azóta eltelt időszakban elköltött pénzeket hogyan lehet visszajuttatni, amennyiben a ma kezdődő bírósági per végén kimondják, hogy Márki-Zay törvényt, illetőleg sok egyéb szabályt is megsértett az általa elnökölt szervezetben. Hogy mást ne mondjunk, az amerikai kampányfinanszírozási botrány kirobbanása után november végén Márki-Zay Péter egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy
Legkésőbb ma délután kiderül, a saját magát az átláthatóság mintaképének beállító Márki-Zay Péter egyáltalán személyesen megjelenik-e a Fővárosi Törvényszéken 13 órakor kezdődő perfelvételi tárgyaláson (ezzel kapcsolatban küldtünk kérdéseket az MMM-nek), amely eljárás során megállapíthatják a Mindenki Magyarországa Mozgalom esetében a sorozatos szabálytalanságokat.