Az ORFK hétfőn kiadott egy aggasztó statisztikát, miszerint a rendőri állomány mindössze 92 százalékos telítettségű, ami azt jelenti, hogy mintegy 4500 rendőr hiányzik a rendszerből. A jobban fizető versenyszféra sokakat elszív a pályáról, ráadásul gondok vannak a rendőrök utánképzésével is. Erről kérdeztük Pongó Gézát, a Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) főtitkárát.
Az alapvető feladatokat a rendőrség ellátja, de ennek az az ára, hogy a kollégák nagyon túlterheltek, ami nyilván kihat a magánéletükre, illetve nagyon sokan emiatt hagyják el a pályát – foglalta össze az Alfahírnek az alapvető helyzetet a szakszervezeti vezető.
Nem csak az alacsony fizetések miatt, hanem a családtól való távollét, a megbecsülés hiánya, a túlterheltség és a rossz munkahelyi körülmények miatt hagyják el a pályát. Az elmúlt években sokezer kollégánk így döntött, és emellett utánpótlás nem érkezik.
Hozzátette: ez nemcsak a rendőrség esetében van így, hanem például a katasztrófavédelemnél és a büntetésvégrehajtásnál is. Nem jelentkezik annyi fiatal, amint amennyire szükség volna, hogy az utánpótlás meglegyen.
Pongó szerint ennek ellenére a közközbiztonsággal egyelőre alapvetően nincsen gond. Elmondta, hogy a régebbi statisztikákhoz képest még javult is a helyzet: kisebb a bűnesetek száma és nagyobb a felderítési arány. Ez részben annak köszönhető, hogy a bűnügyi rendőrségnél nagyobb az állomány feltöltöttségi aránya, más területek rovására – tette hozzá.
Egyébként a rendőrhiány általában rosszabb, mint a 92 százalékos az adat, amit az ORFK kiadott. Vannak olyan területek a közbiztonsági területen, például járőr, járőrvezető, körzeti megbízott, ahol sokkal nagyobb a hiány.
Szerinte az által, hogy kevesebb rendőr látja el a szolgálatot, a reakcióidő romlott. Például egy kisebb súlyú közlekedési balesetnél, ahova rendőri intézkedést kérnek, a korábbi fél órához képest most mondjuk három és fél órát kell várnia az állampolgároknak – magyarázta az FRSZ főtitkára.
Vagy, ha valakinek betörnek a nyaralójába, akkor nem fél órát kell várnia, hanem négy óra múlva ér csak ki a helyszínelő, mert egy nap huszonhárom ilyen helyszínre vannak ketten.
Pongó Géza szerint a rendőrhiány ilyen módon az állampolgárokra is hatással van, de ezt egyelőre csak az érzi, aki személyesen is érintett. Azt is kiemelte, hogy a szervezeti hierarchia szerint is nagy lehet az eltérés: "az Országos Rendőr-főkapitányságon és a megyei rendőr-főkapitányságokon biztos vagyok benne, hogy a feltöltöttség megközelíti a 100 százalékot, viszont a rendőrkapitányságokon és a rendőrőrsökön az átlagnál rosszabb a helyzet."
Pontosan a végrehajtó állománynál, a tiszthelyettesi kategóriában nem az a 8 százalék hiányzik, hanem jóval nagyobb. Ez a probléma, ezt kell először orvosolni.
A rendőrök fizetése jelenleg messze nem versenyképes, de nem csak ez a baj. A korábban kapott bérkiegészítéseiket vagy elvették, vagy elértéktelenítette őket az infláció. Az FRSZ-főtitkár szerint világosak a lépések, amiket meg kellene tenni, csak a Belügyminisztérium nem akar, illetve nem tud segíteni.
Először is tisztességes bért kellene adni, de ez csak a kezdet – hangsúlyozta Pongó Géza. Rámutatott: nem elég az egyszeri fizetésemelés és a fegyverpénz sem, hanem egy átlátható életpályamodellt kellene kialakítani, aminek során egyre dinamikusabban kellene emelni a fizetéseket.
Hozzátette, hogy emellett nagyon fontos lenne, hogy megoldják a rendőrök lakhatását bérlakás programmal, erőteljesebb albérleti hozzájárulással, kedvezményes hitellel. Főleg Budapesten és a nagyobb városokban jellemző, hogy egyszerűen nem tudnak a kollégák megélni a fizetésből, mert a lakhatás költsége olyan magas.
A fővárosban szolgáló rendőrök 60-70 százaléka vidéki származású, akik napi vagy heti ingázásban dolgoznak. Őket úgy lehetne hosszú távon a pályán tartani, ha a szolgálati helyéhez közel lenne az otthonuk, ott tervezhetnének jövőt és tudnának családot alapítani.
Pongó Géza kiemelte: a fiatalok többnyire ezért hagyják el a pályát, mert nem csak a fizetés alacsony, de nem tudnak hosszú távra tervezni. Szerinte jó megoldás lenne, ha egy rendőr kapna egy két-két és fél szobás lakást, ahol a szolgálati ideje alatt, esetleg utána is lakhatna valamilyen minimális lakbér megfizetése mellett. Szerinte ez még jobban is a pályához kötné, mint egy magasabb fizetés.
Ezekről többször tárgyalt az FRSZ a Belügyminisztériummal, de forráshiányra hivatkozva eddig elmaradtak az intézkedések.
Ezen kívül egyéb béren kívüli juttatásokkal is lehetne motiválni a rendőröket:
Nemrégiben jött ki a kormányzati propaganda, hogy megemelték a kedvezményes adózású cafetéria keretét, és arra biztatják a munkavállalókat, hogy adjanak több juttatást. Példát lehetne mutatni, hogy ők is megemelik a juttatásokat a rendvédelmi szférában.
Régen a rendőrigazolvány felmutatásával ingyen utazhattak a BKV-n. Most már ez sincsen, meg kell venniük a havi bérletet, ami közel 10 ezer forint – hozott egy példát Pongó. Ezen kívül például a rendőrök egyenruha támogatása 15 éve változatlan.
Az első egyenruhát megkapja az állományba lépéskor, de ha az elkopik, akkor az újat már magának kell megvennie. 15 év alatt annyit drágult az egyenruha, hogy az erre kapott támogatásból már lehetetlen kifizetni
– magyarázta a rendőrszakszervezet főtitkára.
Erre is régen felhívták a Belügyminisztérium figyelmét. Ráadásul a tavaly megrendelt egyenruhákat csak idén szállították le, viszont már az infláció által megemelt árat számolták el értük.
Egy 50 éves rendőr inkább leszerel, mert a még hátralévő 15 évet jobban megéri a versenyszférában, vagy akár külföldön ledolgoznia.
A rendőri munka elismerten kemény, így könnyen kiégéshez vezethet. Pongó Géza szerint ezért fontos lenne biztosítani a már 20 éve szolgáló rendőröknek egy 3-6 hónapos rekreációs időt, hogy fel tudjanak töltődni, ne égjenek ki, és tudják folytatni a pályájukat.
Szerinte ezenkívül vissza kellene állítani a szolgálati nyugdíjat, amit 2012-ben megszüntetett a kormányzat, mivel ez is hozzájárult ahhoz, hogy megérte a pályán maradni. Tehát nem csak a rendőröknek jó, de a társadalomnak is hasznos, ha az középkorú rendőrök még a pályán maradnak néhány évig, továbbá a fiatalokat is jobban csábítaná a rendvédelem.
Pongó Géza rámutatott, hogy nemcsak bérezéssel, illetve egyéb illetményekkel, hanem a szakmai motivátorokkal is javítani lehetne az állomány morálját, ami a létszámhoz is hozzájárulna: Sokkal több képzést kellene biztosítani, ezek elvégzését jutalmazni. Anyagilag is ösztönözni kéne, ha valaki fejlődni akar.
20-25 évvel ezelőtt még ösztönözték a kollégákat, hogy menjenek főiskolára tanulni. Adtak hozzá tanulmányi szerződést, munkaidő kedvezményt. Most már ilyenre sincs lehetőség – összegezte az FRSZ-főtitkár.
Külön figyelmet érdemel a rendőrségen dolgozó, de nem hivatásos, hanem úgynevezett RIASZ-os, vagyis rendvédelmi igazgatási alkalmazottak helyzete.
Belőlük nagyon sok van, körülbelül 8000 fő – mondta el Pongó. Ők azok, akik kiszolgálják a rendőrség mindennapi munkáját, például könyvelők, bérszámfejtők, mérnökök, technikusok, autószerelők, informatikusok, híradástechnikus szakemberek.
Az ő helyzetük is nagyon problémás, hiszen a civil szektorhoz képest jóval alacsonyabbak a béreik, valakinek akár még töredéke is lehet.
Ezt is orvosolnia kellene a Belügyminisztériumnak, különben sokan fogják elhagyni a pályát, illetve ilyen körülmények között nem fognak fiatalok jönni a nyugdíjba vonulók helyére. Pongó Géza szerint nekik is béremelést kellene adni, és egyéb szociális intézkedéseket kellene megtenni, ha azt akarják, hogy közép- vagy hosszútávon is megmaradjanak ezek a munkavállalók, mert az ő munkájuk is elengedhetetlen a rendőrség működéséhez.
Rengeteg ilyen intézkedés van, amivel lehetne növelni az állomány létszámát, megtartó erejét, és javítani a morált, de a Belügyminisztérium nem teszi meg. És nyilván nem azért nem teszi meg, mert nem akarja, hanem azért, mert a kormányzat nem biztosít elegendő forrást a rendőrség működésére, amiből nem telik ilyenekre
– emelte ki a szakszervezeti vezető.
(Címlapkép: FRSZ.hu)