Hivatalosan szeptember 2-án becsöngetnek a magyar iskolákban. A kormányzatnak köszönhetően rengeteg módosítás történt a köznevelési törvényben, ám ezek a változtatások óriási felháborodást váltottak ki, főleg azok után, hogy ismételten kihagyták a szakmai szervezeteket az egyeztetésekből.
A július elején elfogadott köznevelési törvény miatt, elsőként 40 civil szervezet tiltakozott, akik aztán át is adtak egy petíciót, amelyet csak az ellenzéki képviselők vettek át. Mint ismert, szeptembertől a magántanuló státusz helyett, egyéni munkarendet vezetnek be. Ezen felül az igazgatók kinevezésénél eltörölték a szülők és a tantestületek véleményezési jogát. Ezek után kizárólag a kormányzat dönthet arról, hogy melyik intézménynél ki tölthet be igazgatói pozíciót. Továbbá elfogadták azt is, hogy bevezetik az óvodaszigort, amelynek értelmében eltörlik a rugalmas iskolakezdést. Ezután minden gyermeket, 6 éves kortól kipenderítenek az óvodákból, aki mégsem alkalmas még az iskolakezdésre, arról az amúgy is túlterhelt szakszolgálatok döntenek.
Az iskolakezdés ellenére több ezer pedagógus hiányzik a rendszerből
Egy héttel az iskolakezdés előtt ideje számot vetni arról, hogy milyen változások várhatóak az új iskolai tanévtől. A kormány július elején a köznevelési törvény tekintetében több módosítást is megszavazott. Mint ismert, a törvénymódosító javaslatok szerint többek között megszüntetnék a magántanulói jogviszonyt, nem szólhatnának bele a szülők és a tantestületek az igazgatók kinevezésébe, bevezetik az óvodaszigort, illetve a tankönyvellátást is szabályozná a kormány.
Érdemes megemlíteni a magániskolák szabályozását is. Magyarországon a középosztály számára megfizethető magániskolák, azért voltak rendkívül népszerűek korábban, mert a magyar oktatási rendszerhez képest sajátos tanrendben, azonban rendkívül színvonalasan oktatták a diákokat. Mostantól azonban a kormányzat ennek is megálljt parancsolt, hiszen bevezetik szeptembertől, hogy aki magániskolában tanul, annak kötelező fél évente vizsgát tennie az általános kerettantervből. Viszont az alternatív iskolák teljesen más tanterv alapján tanítanak, emiatt komoly nehézséget okoznak az odajáró tanulóknak.
Érdekesség, hogy az állami pénzből finanszírozott nemzetközi magániskolákra (ahova egyébként több kormánypárti politikus hozzátartozója is tanul) nem vonatkozik ez a szabályozás.
Ezek után nem véletlen, hogy a szakma is felháborodott. Augusztus 31-én tüntetést is szerveztek a diákok, hogy felhívják a közvélemény figyelmét arra, hogy a módosítások egyáltalán nem a hazai oktatás minőségének javulását szolgálják.
A tiltakozás szervezői a tüntetés végén be is jelentették, hogy szeptember 13-ra országos diáksztrájkot szerveznek, azt kérik az iskolásoktól, hogy ne menjenek be az órákra.
A tüntetés követelései a következők voltak:
2. Több pénz jusson az oktatásra az éves költségvetésben, és ez az évek során a GDP-vel arányosan növekedjen.
3. Vonják be érdemben a szakszervezeteket, civilszervezeteket a törvényalkotásba.
4. Legyen szabad tankönyvválasztás. Minden osztályközösség és minden pedagógus más, ezért mindenkinek jogában áll a legmegfelelőbb tankönyvet kiválasztani.
5. Csökkentsék a lexikális tananyag mennyiségét, a diákok és a tanárok túlterheltségét. Alacsonyabb óraszámot és kevesebb adminisztrációt!
6. Versenyképes fizetést: Emeljék meg a pedagógusok, iskolatitkárok, gyógypedagógusok, a nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben dolgozók fizetését!
Vasárnap délután, a Jobbik képviseletében, Potocskáné Kőrösi Anita egy performansszal is tiltakozott. Siófokon tartott sajtótájékoztatóján a párt képviselője úgy fogalmazott, hogy az új tanévtől egy olyan jogszabály fog többek között életbe lépni, amely elveszi a véleményezési jogot az igazgatók kinevezésénél.
A jobboldali ellenzéki párt képviselője szerint ez azért is nonszensz, mert például a siófoki Széchenyi István Általános Iskola igazgatója az a Vincze Judit, aki a Fidesz helyi csoportjának a vezetője.
Éppen ezért a Jobbik képviselője egy üzenetet is hagyott az iskola kapujánál az intézmény igazgatójának, azzal a felirattal, hogy
Emlékezetes eset volt évekkel ezelőtt az a debreceni példa, amikor is a közkedvelt igazgatónak mennie kellett, mert a helyére a tankerület egy fideszes önkormányzati képviselőt nevezett ki. Rózsavölgyi Gábor pályázatát első körben indoklás nélkül utasította el a tankerület, miközben korábban minden szakmai fórum, továbbá a tantestület, a szülők és a diákönkormányzat is támogatta. Végül kiderült, hogy az oktatásért felelős államtitkár, Bódis József vétózta meg a pályázatát, cserébe pedig egy kormányhoz hű személyt nevezett ki.
A jobbikos képviselőnő hozzátette, hogy a
„a Jobbik kiáll amellett, hogy a közintézményekben, különösen az oktatási intézményekben, a politikának helye nincs.”
Potocskáné Kőrösi Anita szerint azért is problémás az új köznevelési törvény, mert elveszi a jogot a szülőktől, hogy maguk dönthessék el, mikorra válik iskolaéretté gyermekük.
A Jobbik képviselője kiemelte, hogy elsősorban 21. századi oktatásra volna szüksége Magyarországnak, amelynek már az általános iskolában is meg kellene nyilvánulnia.
Miközben több helyen módosította a kormány a köznevelési törvényt, addig a pedagógushiánnyal továbbra sem kezdett semmit. Bár odáig eljutottunk, hogy már maga a kormány is elismeri a problémát, azonban a pedagógusok túlterhelésének megszüntetésével és a bérrendezésükkel továbbra is adós marad.
Jelen adatok szerint még mindig rengeteg iskola keres tanárt. A PDSZ elnöke, Szűcs Tamás szerint több mint 4 ezer fős munkaerőhiányról beszélhetünk a pedagógusokat illetően. De lehetséges, hogy ennél is súlyosabb a hiány, hiszen ebben a létszámban nincsenek benne az egyházi, illetve az alapítványi iskolák esetleges munkaerőhiánya. Jelenleg van olyan oktatási intézmény, ahol még mindig 11 tanárt keresnek. A kormány megoldást csak az esetleges új Nemzeti Alaptanterv bevezetése esetén ígért. Kérdés, hogy be is váltják-e az ígéretüket.