Még mindig presztízst csinálhatnak az idős emberek lehúzásából?

Az ingyenes érrendszeri felméréseket több százezres gépek követik, célpontban a nyugdíjasok állnak.

Miről van szó, röviden?

  • Van egy budapesti cég, ami telefonon invitál ingyenes érrendszeri felmérésre nyugdíjasokat
  • Aki elmegy, az akár órákat is ott tölt, miközben alaposan elbeszélgetnek vele
  • Majd egy olyan géppel vizsgálják meg, ami a kardiológusok számára ismeretlen
  • A teszteredmények pedig gyakran olyan lesújtók, hogy az egészségükre különösen érzékeny nyugdíjasok meggyőzhetővé válnak a vásárlásra
  • A termékek ára megközelítheti a 400 ezer forintot
  • A cég eközben aláírat egy papírt arról, hogy az egésznek semmi köze nincs az orvosláshoz, és minden eszközük csak „wellness” termék
  • A Fogyasztóvédelem hallgat, a törvény pedig lemaradásban van

Megáll a taxi a Lónyay utcai üzlet előtt, jól öltözött, elegáns fiatal férfiak várják a hátsó ülésről kiszálló idős asszonyt, majd az autó továbbáll. A hölgyet bekísérik a Prestige feliratú előkelő üzletbe, ahol hosszan beszélgetnek vele, majd elvégeznek rajta egy tesztet. Ennek eredménye pedig az lesz, hogy ő megvásárol részletre vagy a tartalék pénzéből egy akár 300-400 ezer forintos készüléket, aminek szükségéről egy órája talán még nem is tudott.

A fenti sorokat nevezhetnénk fikciónak, de nem teljesen az: gyakorlatilag ilyen munka zajlik a Nagykörúton belül, a Lónyay utca 18/A alatti Prestige üzletben, méghozzá látszólag zavartalanul és törvényesen.

Természetesen nem áll módunkban azt állítani, hogy törvénytelen gyakorlat zajlik az üzletben: a gyanú megállapítása vagy kizárása a hatóságok feladata. Mi csak arra tudjuk felhívni a figyelmet, hogy miközben a Prestige kínosan próbál ügyelni arra, hogy ne lehessen megvádolni őket megtévesztéssel és álegészségügyi termékek árusításával, az általunk megismert kritikák pont ilyen irányú gyanakvást erősítenek. Ez a helyzet pedig annyira ellentmondásos és olyan komoly közérdekű kérdéseket vet fel, hogy megérdemel némi áttekintést.

Tény: a cég honlapján és üzlethelyiségében egyaránt tájékoztatók sora szerepel arról, hogy az üzlet nem orvosi intézmény, a kínálatukban szereplő termékek nem orvosi eszközök, csupán közérzetjavító „wellness eszközök, melyek gyógyhatással nem bírnak”. Sőt, még egy erről szóló nyilatkozatot is aláíratnak vendégeikkel, mitöbb, hitelességük látszatát a Budapesti Békéltető Testület által kiadott Mindennapi fogyasztóvédelem című magazin kirakatban fekvő példánya is erősíti.

De akkor mégis, hol itt a hiba? Miért költi el egy idős asszony a temetésére félretett pénzét egy masszírozógépre? És miért olyan biztos benne, hogy ettől fognak helyreállni halálos agyi elváltozásai? Csak félreértés történt volna?

A Magyar Nemzetben még tavaly nyáron jelent meg egy cikk ugyanerről a cégről. Mint írták, az egyik ott dolgozó call-centeres férfi azt mondta nekik, hogy „Orvosi vizsgálat nincs, az egyórás felmérést egy háromdimenziós biofizikai testelemző végzi” (…) „a telefonban hangsúlyozták, ezzel konkrétan meg tudják nézni, hogy az agy vagy a szív milyen állapotban van. Sőt állítólag előre is jelezheti az infarktust és a stroke-ot”. A cikk szerint az embereket telefonon hívják fel, és beszélik rá, hogy menjenek be a Lónyay utcába egy ingyenes felmérésre. Tehát orvosi vizsgálat nincs, de felmérik az egészségügyi állapotot és a várható kríziseket. Ez egy elég nehezen értelmezhető kettősség.

A trauma, az nem a semmiből jön

Akármi is történik telefonos invitálásokat követő vizsgálatokon és tájékoztatókon, vagy ahogy a cég hivatalosan fogalmaz „üzleti tárgyalásokon”, a vendégek egy része azzal a tudattal távozik az üzletből, hogy súlyos egészségügyi kockázatokat állapítottak meg nála, melyek kezelésében egy elég drága, de legalább még időben felajánlott készülék lesz segítségére.

Ez az anyagilag is igencsak megterhelő beruházás pedig akárhogy is nézzük, nyilván nem mindenkinek a saját, fantáziával túltelített fejéből pattan ki. De akkor honnan?

Az Alfahírnek több olyan ember is nyilatkozott, akik részt vettek a Prestige-felmérésen: van köztük olyan aki vásárolt és olyan is, aki nem. Egyikük, egy neve mellőzését kérő informátorunk családi szálon kötődik egy 80 év feletti, demenciában szenvedő asszonyhoz. Őt is a Lónyay utcában vizsgálták meg még tavaly tavasszal, és birtokunkba jutott az egyik vizsgálati eredménye is, ami szerinte azt mutatja, hogy veszélyes elváltozások, „lyukak” vannak a gerincében, az agyában és a szívében is.

Noha erre a –még mindig nem orvosi (!)- papírra is rá van írva, hogy a teszt nem helyettesít orvosi diagnózist, a való élet ennél sokkal eltérőbb: a való életben ugyanis ez az idős ember a haláltól félve a saját temetésére félretett sok százezer forintját adta oda egy olyan, szerinte orvosok (!) által javasolt nyakmasszírozó gépért, amitől a túlélést, a lyukak begyógyítását remélte. Méghozzá olyannyira biztos volt benne, hogy a gyógyulás eszköze került a birtokába, hogy a cég által kimutatott állítólagos szervi elváltozásai miatt egyenesen rettegett a gép elveszítésétől.

A főnök és az orvos

Egy másik személy, akinek szintén anonimitást biztosítunk, azt mondta: miután felségével együtt elmentek az üzletbe, mindkettőjüket egy gépre kötötték, és megvizsgálták. A férfi eredménye jó lett, így neki „szerencsére” nem kellett volna vásárolnia, a feleségénél viszont állítólag olyan komoly problémákat mértek, hogy annak kezeléséhez végül az egyik, több százezer forintos terméküket ajánlották fel.

Aztán jött a pénzügyi rész: a nagyjából 400 ezer forintot a házaspár annak ellenére is sokallta, hogy akár részletekben is fizethettek volna (ebben a Cetelem is segíthet nekik, akár 36 havi részlettel is, de erre még visszatérünk). Ezért az üzletkötő folyamatosan csökkentette az árat, sőt: visszaemlékezésük szerint a férfi még a „főnököt” is behívta tárgyalni, majd „a doktornővel (!)” is külön beszélt, hogy még nagyobb kedvezményt kapjanak. Így miközben olyan hangzatos ígéretek hangzottak el, hogy „csak most, csak nekik” jár a kedvezmény, valamint, hogy ezt inkább el se mondják másnak, a közel 400 ezer forint helyett immáron alig 200 ezer forintra csökkent a kért összeg. A terméket végül így sem vásárolták meg, a „kihagyhatatlan” alkufolyamatokra épülő eljárás azonban kísértetiesen hasonlít a termékbemutatózások régi trükkjeihez.

"Utána még két napig rosszul éreztem magam"

- mondta lapunknak egy újabb nyugdíjas asszony, akit többi tanúnkhoz hasonlóan szintén telefonon kerestek meg a cégtől, ingyenes érrendszeri felmérésre hivatkozva. Ő eleinte úgy volt vele, hogy „nagy baj nem lehet a dologból”, vásárolnia nem kell semmit, a vizsgálattal így csak jól járhat. Mint mondta, az is megfordult a fejében, hogy az önkormányzat is szokott hasonló szűréseket támogatni. Végül a Lónyay utcai üzletben egy órán át beszélgetett vele egy ott dolgozó férfi az életéről, majd ezt követően jöhetett a teszt, amin pár perc alatt át is esett. Erről azt mondta, hogy egy néma fejhallgatót tettek a fejére, majd kisvártatva a gép kinyomtatta a leleteket, amiket a cég munkatársa egymás után magyarázott el neki: külön a szívet, a nyaki ereket, majd az agyat.

Ezek közül volt amit egészségesnek találtak, majd az eredmények más szervekhez érve egyre csak romlottak, végül pedig komoly agyi érproblémákat találtak: a hölgy által leletként értelmezett papíron a férfi azt magyarázta, hogy melyik jel jelenti a jó, és melyik a rossz eredményeket.

Végül előkerültek a régi, árubemutatózásokból jól ismert rábeszélési technikák: például az a felvetés, hogy a hölgy

szeretne-e tudni még foglalkozni az unokáival, vagy éppen az, hogy ugye mindenki maga dönt arról, mennyire fontos (azaz mennyi pénzt ér meg) neki a saját egészsége.

Azt is megtudtuk, hogy a rámenős üzletkötő még a saját nagymamájáról is fényképeket kezdett mutogatni, de elővett egy olyan könyvet is, amiben állítólag a korábbi, elégedett ügyfelek köszönőlevelei sorakoztak.

„Alig bírtam szabadulni, több órán át ott voltam. Hiába mondtam, hogy nagyon kevés a nyugdíjam, mindent bevetettek, hogy meggyőzzenek a vásárlásról” - mondta, hozzátéve: eleinte nem is ajánlották fel neki a vásárlást, erre csak azután került sor, hogy a rossz leleteredmények miatt megkérdezte, mit ajánlanak. Így végül fizetési konstrukciók sorát ajánlották fel számára, melyekkel akár pár ezer forintért is elvihette volna a szükségesnek ítélt, 370 ezer forintos terméket. S bár vele is aláíratták azt a nyilatkozatot, amin elfogadja, hogy semmilyen "orvosi" jellegű dolog nem fog vele történni (enélkül el sem kezdődik a procedúra), végül mégis arra hivatkoztak, hogy amennyiben megvásárolja az általuk ajánlott készüléket, azt majd a későbbi kontrollok (!) alkalmával az orvos (!) fogja beállítani. Az alkufolyamat ebben az esetben is radikális volt: a 370 ezer forintos gépet már 200 ezerért is odaadták volna neki, csak bólintson rá.

Egyébként úgy tudjuk, a vállalkozás igazán rugalmas: ha a vizsgálaton átesett személyt sikerül meggyőzniük a vásárlásról, de érthető módon nincs nála több százezer forint készpénz, akár taxit is hívnak neki az üzlethez, hogy elvigye a bankba, vagy akár haza is az összegért. Olyannyira így zajlik ez, hogy a Lónyay utcán átsétálva rövid idő alatt mi is több taxit láttunk, akik általában idős hölgyeket hoztak az üzletbe:

Persze nincs is ezzel baj, bárcsak minden vásárlásunk ilyen kényelmesen telne.

De tegyük fel a kérdést: ha számtalan helyre le van írva, hogy ezek nem orvosi eszközök, akkor miért vannak olyan emberek, akik mégis azt hiszik? És miért fizetnek ki rengeteg pénzt? Ennyire jó retorikai képességű előadók győzködik őket akár egy órán át? Vagy mindenki annyira élénk fantáziájú lenne, hogy teljesen magától orvosi eszközöknek gondol egyszerű wellness-eszközöket? Mert ismerjük el: első ránézésre hiába van ott a sok százezer forint az asztalon, és hiába bosszankodik a család, hogy „átverték a nagyit”, ha ott van az aláírt nyilatkozat és a szerződés is, ami mást mond. Nehéz kérdést feszegetünk, menjünk tovább.

Csak üzleti tárgyalás, és semmi kuruzslás

 „Cégünknél nincs előadás, sem utaztatás, sem rendezvény, sem árubemutató (termékbemutató)! Ügyfeleink a termékek közt, egy üzletben történő üzleti tárgyalás keretein belül eldönthetik, hogy a termékeket, eszközöket megkívánja-e vásárolni!” – magyarázza a cég a folyamatot, „üzleti tárgyalásnak” nevezve az egészségügyi jellegű vizsgálatot.

A jogalkotók számára érdekes kérdés lehet, hogy az általuk definiált, majd törvényileg leszabályozott árubemutatózási besorolást miképp lehet megkerülni. Azt ugyanis maga a fogyasztóvédelem is elismerte, hogy az árubemutatók jellemzően áttértek a személyes megkeresésekre, a törvényi szabályozás ezt mégsem követte megfelelően. Ez pedig azt jelenti, hogy az a cég, ami például egészségügyi szűrésre hivatkozva telefonon hív be embereket az üzletébe, majd ott hosszas rábeszélés után ad el számukra valamilyen terméket, akár hitelkonstrukciókat is felajánlhat, mert nem minősül árubemutatózónak. Mint korábban említettük, a Prestige is ilyen, nem véletlen, hogy a Cetelem hitelintézet partnereként üzemelnek.

Lapunk megkereste a Gazdasági Versenyhivatalt, amely megerősítette számunkra, hogy a hitelintézeti törvény 2015. december 12-től megtiltotta az árubemutatóval egybekötött termékértékesítés során pénzügyi szolgáltatás nyújtását, valamint emlékeztettek arra is, hogy a GVH a legutóbbi, 2016. évről szóló beszámolójában (2017. augusztus 4-én) javasolta az Országgyűlésnek a termékbemutatókkal kapcsolatos szabályozás finomítását, átgondolását. Ennek központi eleme pont az volt, hogy

"A GVH eljárásai azt támasztják alá, hogy az egészségügyi állapotfelmérést, illetve ingyenes szűrővizsgálatot ígérő, ám ezen alkalmakkor termékek bemutatását- és értékesítését is folytató vállalkozások nem teljesítik a kereskedőkkel szemben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény által megkívánt feltételeket arra hivatkozva, hogy rendezvényeiket nem termék bemutatása és értékesítése, hanem állapotfelmérés céljából szervezik."

A GVH kérdésünkre közölte, hogy a cikkünkben szereplő vállalkozás magatartásával szemben panasz, bejelentés vagy piaci jelzés ezidáig nem érkezett hozzájuk, ugyanakkor hozzátették azt is, hogy az ezzel kapcsolatos magatartások, illetve a feltételezett visszaélések vizsgálatára nem a GVH, hanem a fogyasztóvédelmi hatóság rendelkezik hatáskörrel.

A fogyasztóvédelem viszont mélyen hallgat.

Sajnos a Prestige-el kapcsolatban hiába próbáltunk nyilatkozatot kérni a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá került fogyasztóvédelemtől, avagy mai nevén Fogyasztóvédelemért Felelős Helyettes Államtitkárságtól, sajnálatos módon nem jártunk sikerrel. Az NFM sajtóosztálya ugyanis többszöri megkeresésünk ellenére sem adott választ a céggel és a fogyasztók védelmével kapcsolatos kérdéseinkre arra hivatkozva, hogy maga a minisztérium nem ad utasítást a válaszadásra. Így nem tudunk mit tenni, a minisztérium és az államtitkárság hozzáállását e kérdéshez a továbbiakban kénytelenek vagyunk ennek megfelelően kezelni, természetesen határozottan mellőzve bárminemű negatív, a hitelességüket megkérdőjelező feltételezést.

Kapaszkodóként így csupán egy korábbi közleményüket tudjuk idézni. Mint a honlapjukon is elérhető, „VIGYÁZAT! Új trükkök az egészségügyi vizsgálatnak álcázott termékbemutatókon!” című figyelemfelhívásukban részletezik, a jóhiszemű nyugdíjasokra utazó cégek az utaztatások és előadások helyett áttértek a személyes megkeresésekre és konzultációkra. Pontosan leírják, hogy az árusítók többek között telefon keresik meg az embereket azzal, hogy ingyenes szűrővizsgálatot végeznek, ám „a meghívásból azonban nem derül ki, hogy a végső cél a fogyasztók meggyőzése a több százezer forintért kínált termékek megvásárlásáról”.

Mindent a látszatért?

Egyébként a Prestige is hozza a termékbemutatózás világából ismert stíluselemeket: eleve ilyen a „Presztízs” cégnév, valamint az általuk forgalmazott termékek „Titanium”, vagy éppen „Premium” megnevezése. Ezek tipikus elemei az ilyen arculatoknak, noha szerepük nyilvánvalóan nem több a hitelesség látszólagos növelésénél.

A hitelesség tekintetében viszont van egy kis probléma. A cég honlapján azt írják, „Cégünk a 2016-os évben elnyerte a Megbízható Cég Tanúsítványt!”, viszont arról a tanúsítványról a Gazdasági Versenyhivatal tavalyelőtt kimondta, hogy megtévesztő, semmilyen hiteles alapja nincs a minősítésüknek, és ezért 7 millió forintos büntetést szabott ki a tanúsítványt osztogató Kft.(!)-re, eltiltva további tevékenységétől. A Prestige ettől függetlenül a mai napig ezzel a pénzért vásárolt áldíjjal igazolja hitelességét, mint ahogyan a „Fogyasztói Vélemény Tanúsítvány” logóját is kirakták: ez az ismert módszertan alapján szintén kérdéseket vet fel.

A tanúsítványt ugyanis, mint a vásárlók bizalmát növelő elismerést ez a cég egy komplex Google-keresés eredménye alapján adja ki az erre vágyó vállalkozóknak: azt nézik, hogy vannak-e róluk szóló negatív bejegyzések, és ha nincsenek, akkor jár a plecsni. A Prestige mögötti cégről és főleg annak elődjeiről viszont már eddig is voltak bejegyzések a neten, már ha komolyan vehető, és szót érdemel egyáltalán egy ilyen „hitelesítés”.

PR-anyagok a baráti sajtóban

Elég meglepő kettősség bontakozik ki akkor is, ha azt nézzük, hogy a Prestige milyen helyeken hirdeti magát a telefonos, direkt megkereséseken túl. Az Andy Vajna kormánybiztos tulajdonában álló TV2 Több, mint TestŐr című műsorában például rendszeresen reklámozták a cég termékeit: időseknek szóló vészjelző távirányítót, vagy éppen olyan „lézert”, amit a Lónyay utcai üzletben nyilatkozó orvossal (!), dr. Farkas Gyöngyi Teréziával próbáltak hitelesíteni a nézőknek. Valószínűleg ő az az orvos, akiről a tanúink is beszéltek.

A filmekben még arra is ügyeltek, hogy minden egyes adásban jól látszódjon az üzlethelyiség utcafrontja.

De Habony Árpád kormányzati médiaguru lapja, a Lokál, valamint társa, az igazi újságokat utánzó Ripost nevű álbulvárlap egész egyszerűen lehozott egy-egy szinte teljesen azonos, amatőrnek számító PR-interjút a cégvezető Ökrösi Leventével a cég sikereiről. Később megjelent még a Blikkben és a Borsban is ugyanez, és érdekesség, hogy az egyik ilyen álinterjúban szerepel egy forgalmi adat is, miszerint „becsléseink szerint 2017 elejére körülbelül 1000 ügyfelünk számolt be pozitív tapasztalatokról. Célunk ennek a számnak a megsokszorozása”.

Tehát látható, hogy noha a kormány elvileg (és nagyon helyesen) harcot hirdetett a termékbemutatózások ellen, az ilyen gyanút felvető vállalkozások mégis rendszeresen megjelenhetnek az érdekköreikbe tartozó sajtóorgánumokban, nem beszélve arról, hogy -emlékezzünk- a fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkárság szóra sem méltatja a jobb helyeken partnerként kezelt sajtót.

Mindent megold a cég átnevezése?

A cég, vagyis cégek sajátossága, hogy milyen gyakran változtatják neveiket.

A biznisz mögött álló egyik cég neve Instrument Sales Management Kft., aminek Ökrösi Levente az ügyvezetője, egyedüli tagként. Az adásvételi szerződéseken ez a cég is szerepelni szokott. Az üzletben működik továbbá egy Tailor&Island Corporation Kft. nevű cég, végül pedig a boltot egy Wellness Eszközök Üzlet Kft. nevű vállalkozás üzemelteti, aminek ugyanúgy Ökrösi Levente az ügyvezetője, mint a piramis csúcsán álló Instrumentnek. A Wellnessnek egyébként a cégadatbázis szerint

2015-ben 716 millió forintos nettó árbevétele volt, ami még 2016-ban is 303 millió forint volt.

Ez arra utal, hogy a szerény létszámú vállalkozás igazán sikeresnek mondható a „wellness-eszközök” értékesítésében.

És akkor egy kis történelem a nevekről:

 

Az Instrument Sales Management Kft. története:

Happy Life Medical Kft. - 2013.12.16. - 2015.09.15.

Standardps Life Hungary Kft. - 2015.09.15. - 2017.03.07.

Instrument Sales Management Kft. - 2017.03.07. - jelenleg is így működik.

 

A Wellness Eszközök Üzlet Kft. története:

Royal Life International Hungary Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. - 2012.09.21. - 2013.10.17.

Royal Doctors Holding Kft. - 2013.10.17. - 2014.09.30.

SPS Doctors Holding Kft. - 2014.09.30. - 2015.05.12.

Standardps Europe Holding Kft. - 2015.05.12. - 2017.01.17.

Wellness Eszközök Üzlet Kft. – 2017.01.17. - jelenleg is így működik.

 

Ezeknek a cégneveknek szép múltjuk van már, az interneten rákeresve több versenyhivatali ítéletben és cikkben is szerepelnek.

Ugyanakkor a Prestige mögött álló, immáron ötödik nevén éppen Wellness Eszközök Üzlet Kft. néven futó cég elődjeiről a válasz.hu még tavalyelőtt azt írta, hogy ők már pert is nyertek az „idősnyúzó” vállalkozással szemben. Így szerintük jogszerűen írhatták le például azt, hogy az „ügyfélkopasztó cég” (…) „jogsértő magatartást folytatott, mivel a Békéltető Testülettel egy éven belül öt alkalommal sem működött együtt lakossági panasz esetén”, ráadásul olyan mágneses gépet árultak, amit „az erre illetékes állami hivatal orvostechnikai eszközként kivont a forgalomból”, valamint „egészségügyi központnak állították be magukat”.

A cikk után bő négy hónappal keretszelték át a céget a mai, „tiszta” nevére, azaz Wellness Eszközök Üzlet Kft.-re. Némi változás azonban mégis történhetett, mert való igaz: lapunk is találkozott olyan esettel, ahol az új nevű cég a 14 napos elállási időn belül visszavette a terméket, miután a családja felháborodva visszavitette azt egy vásárlóval.

A kardiológus főorvos még nem is hallott erről

Természetesen nem szerettük volna vaktában azt állítani, hogy az érrendszeri vizsgálatnak nevezett eljárás hamis, és csupán a vendégek megtévesztésére irányul, így szakembertől kértünk segítséget: Prof. Dr. Andréka Péterhez, a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet megbízott főigazgató főorvosához fordultunk. Arra kértük mondja meg, hogy ismerik-e a szakmában a teszthez használt (és valóban egy fejhallgatóra hasonlító) „3D NLS biofizikai testelemző gépet”, értelmezhetők-e valahogyan a teszteredmények, és ha igen, akkor mit mutatnak pontosan. Ezeken túl arra is kíváncsiak voltunk, hogy egy laikus számára tűnhet-e valódi orvosi leletnek a teszteredmény, amire hivatkozva végül termékeket kínálhatnak fel megvételre.

Dr. Andréka Péter főorvos közölte: annak ellenére, hogy az orvostudomány és azon belül is a kardiológia területén tájékozottnak gondolja magát, ő még nem hallott korábban a "3D NLS biofizikai testelemző rendszerről". A professzor így maga is az interneten próbált információkat gyűjteni az eljárásról, de szakértőként ezek után sem gondolja, hogy ennek „bármi köze lenne vagy lehetne egy korrekt diagnosztikai eszközhöz”.

„A teszt által adott eredmények és a kardiológiai szakmában jelenleg hatályos szakmai irányelvekben megfogalmazott normák között semmilyen összefüggést nem látok. Az eszköz által adott eredmények nem bizonyítottak és nem értem, hogy mi közük lehet bármiféle objektív diagnózis felállításához.”

- fogalmazott lapunknak a kardiológiai intézet főorvosa.

Végül megvizsgálta az eszközzel generált "leletet" is. Mint fogalmazott,

„a külalak nagyon szép, több orvosi ábrához hasonlatos képet tartalmaz, ami egy laikus szemlélő számára biztos, hogy a tudományosság látszatát keltheti”.

Nem vernek át senkit, mert minden le van írva

Az Alfahír természetesen megkereste Ökrösi Levente cégvezetőt is. Többek között arra voltunk kíváncsiak, mivel magyarázza a folyamatos cégátnevezéseket, és mi a reakciója arra, ha valaki úgy értelmezi a testelemző tesztet, majd az azt követő üzleti ajánlatokat, mintha orvosi jellegű vizsgálaton esne át.

A cégvezető rögtön azzal kezdte a válaszát, hogy a kirakatban négy, az üzlet belső területén tizenkét helyen van kirakva tájékoztató és figyelmeztetés arra vonatkozóan, hogy nem orvosi termékeket árusítanak, valamint arról is mindenkivel aláíratnak egy nyilatkozatot, hogy ezt megértették. Ökrösi Levente szerint ezzel ők elfogadják, hogy az állapotfelmérő tesztet nem orvos végzi és a mérés nem helyettesít orvosi diagnózist, vagyis az általuk végzett testelemző-programnak még csak a „vizsgálat” szóhoz sincs semmi köze.

Emlékezzünk: a tévéreklámokban egy, az üzletben dolgozó orvostól hallhatunk nyilatkozatokat, és mi is kaptunk arról szóló információkat, hogy a gépet „majd az orvos fogja beállítani”.

A cégvezető elmondta, hogy a vizsgálatok, amik valójában ugye mégsem vizsgálatok, a kardiológus professzor által nem ismert „3D NLS biofizikai testelemző tesztet” jelentik. „A nyomtatványokon is szerepel, hogy a teszt nem orvosi diagnózis, a készülék által kiadott eredmények feltételes módban értendők, és pluszban szóban is tájékoztatva vannak az ügyfelek” - mondta Ökrösi Levente, aki „Nem, nem tartja félrevezetőnek”, hogy a korábban bemutatott eredményekkel szembesítik az „üzleti tárgyalásokon” az alanyokat.

Az üzletembert kérdeztük arról is, hogy miért nevezte át folyamatosan a cégeket. A válasz mindössze az volt, hogy „üzleti és marketing szempontok alapján” történtek ezek, így azt már csak a logika mentén gondolhatjuk, hogy mindez a Google-keresésekre alapozott hitelességi tanúsítványok miatt is hasznos lehetett, vagy így lehetett a korábbi cikkek árnyékában maradni. Az üzletben működő, és a fővárosi nyugdíjasokra összpontosító call-centerrel kapcsolatban viszont üzleti titokra hivatkozva nem kaptunk válaszokat, csak annyit erősített meg nekünk Ökrösi Levente, hogy valóban több alvállalkozóval dolgozik együtt.

Az ügyvezető továbbá külön felhívta rá a figyelmünket, hogy nem folyik ellenük fogyasztóvédelmi eljárás, s bár hozzátette, hogy nincs tudomása más hatósági eljárásokról sem, mi úgy tudtuk, hogy a céget tavaly legalább egy esetben biztosan feljelentették kisebb kárt okozó csalás vétségének gyanúja miatt. Érdeklődésünkre a Budapesti Rendőr-főkapitányság közölte, hogy a feljelentés bár valóban megszületett, azt a IX. kerületi kapitányság elutasította. Úgy tudjuk, ezt a feljelentést egy felháborodott rokon tette meg, miután szembesült vele, mit adtak el több százezer forintért szerettének.

„Jómagam mindent megteszek, hogy teljes körűen tájékoztatva legyen minden egyes személy, aki bejön az üzletembe, de arról nem tehetek, ha egy vendég nem olvassa el a kihelyezett tájékoztatókat, ami mindenhol megtalálható az üzlet belső területén. Nem beszélve az írásos dokumentumokról, ahol úgyszintén írásban tájékoztatjuk ügyfeleinket.”

- fogalmazott Ökrösi Levente, majd előre közölte, hogy perelni fog minket, ha „negatív cikkben” fog szerepelni a cége.

Az eddig sorolt védekezéseket viszont némileg árnyalhatja egy másik tájékoztató, ami szintén az üzletben szerepel. Ugyanis ezen azt írják, hogy „az üzemeltető cég nem vállal felelősséget a megbízott munkatárs, vagy a tesztet végző személy szavai után”, ez pedig akár azt is jelentheti, hogy a négyszemközti megbeszéléseken valójában bármilyen meggyőzési technika folyhat – akár olyan is, amit a cégvezető elszántan cáfol.

Így viszont jó kérdés az, hogy mégis mennyiben vállal felelősséget a cég a „Prestige” fantázianév alatt futó üzleti tevékenysége után, avagy mennyire szól mindez a látszatnak.

Ezek után mi úgy látjuk, hogy függetlenül, a sajtótól elvárható kiegyensúlyozottságnak eleget téve jelentős közérdek fűződik ahhoz, hogy tisztázzuk: kell-e jogsértő magatartástól tartaniuk azoknak, akiket kéretlen telefonhívások során ingyenes érrendszeri felmérésre hívnak a Lónyay utcába.

Azt az egyet biztosan tudjuk, hogy a cég szerint minden a legnagyobb rendben van, a nyugdíjasokra épülő üzlet pedig valósággal szárnyal.