A Fővárosi Törvényszék elsőfokon két perben is olyan ítéletet hozott, amelyek szerint az Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) alapjogot sértve vizsgálta, hogy sérültek-e állampolgárok jogai, akiket a Pegasus kémszoftverrel hallgattak le, ezért új eljárások lefolytatását rendelte el a bíróság. Mindez alátámasztja a jogi védelmet ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) álláspontját, amely szerint a Péterfalvi Attila vezette hatóság nem látta el feladatát, nem védte meg a lehallgatottak jogait a Pegasus-ügyben – írta a 444, amelynek munkatársa egyike a sértetteknek.
A lehallgatottak elsőként a NAIH-tól várták a jogsértések vizsgálatát, a hivatal viszont nem talált kivetnivalót az esetben, ráadásul az ügyben hozott határozatának jelentős részét titkosította. A TASZ szerint ezzel nem biztosította a védelmét azoknak, akiket minden bizonnyal törvénytelenül figyeltek meg a szoftverrel. A hivatal kizárólag a titkosszolgálatok érvelését fogadta el, azaz hogy semmilyen információt nem lehet nyújtani titkos adatgyűjtésekről, mert az minden esetben nemzetbiztonsági érdeket sértene.
A TASZ szerint a Pegasus-botrány lényege, hogy Magyarországon éppen a parttalan megfigyelési jogosítványok és a független kontroll hiánya jelentik a legnagyobb problémát, amivel szemben azonban a NAIH sem a 2022-es vizsgálatában, sem az egyedi eljárásokban nem vetett fel alapjogi aggályokat, holott ez alapvető feladata lenne.
Az ítélet, amelyben a hatóság hanyagságát állapították meg, bár jogerős, a NAIH annak felülvizsgálatát kérte a Kúriától.
A polgári Magyarország megvalósítását a zászlajára tűző Fidesz 2007-ben még így foglalt állást: Erős Magyarország: „A jogbiztonság érdekében átalakítjuk az adatvédelmi szabályokat. A korábban kialakított adatvédelmi szabályozás nem rendezte egyértelműen a közérdekű adatok nyilvánosságához, illetőleg a magántitok, az üzleti titok megőrzéséhez fűződő érdekek ütközésének feloldását. Az állandósult jogbizonytalanság e jogterületen új, világos és átlátható szabályozást tesz szükségessé. Olyan ellenőrzési mechanizmus kialakítására kell törekedni, amelyben a közhatalmi, hatósági döntések okai nyilvánvalóvá és számonkérhetővé válhatnak.”
2010-ben, ugyancsak Navracsics Tibor neve alatt megjelenő a Nemzeti ügyek politikája című választási programban, majd a választások után kormányprogrammá vált, A Nemzeti együttműködés programjában nem változott a Fidesz véleménye:
„Az első lépés, (…) hogy megteremtjük a széles társadalmi támogatottságon nyugvó demokratikus politizálás feltételeit. (…) Azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, (…) hogy a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve (…).”
„Mindennek kiindulópontja, hogy maga az állam is törvénytisztelő legyen. A normakövetés nemcsak az állampolgároktól elvárt kötelesség, hanem a hatalomgyakorlókkal szemben is alapvető követelmény. A jogállami keretek között elfogadhatatlan, hogy parlamenti többsége birtokában a kormány alkotmánysértő törvények sorával bizonytalanítsa el állampolgárait, sodorja veszélybe a jogbiztonság alapelvét.”
„Vissza kell állítani a demokratikus intézményrendszerbe vetett bizalmat: azonnal véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy (…) a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól vezérelve (…).”
„Vissza kell térni a hiteles kormányzáshoz. (…) Minden olyan kezdeményezést támogatni kell, amely erősíti az átláthatóságot, elősegíti a hatalom ellenőrizhetőségét, és példaként szolgálhat állampolgári kapcsolatainkban.”
2014-ben a Fidesznek nem volt külön választási programja, Orbán Viktor egyszerűbben oldotta meg a kérdést. Az előzőekkel való folytonosságot hangsúlyozta a Facebook oldalán: „Folytatjuk”, illetve „folytatni szeretnénk”. 2018-ban ez a mondat elmaradt, 2022-ben pedig a „nyugodt kormányzás, a béke és a fejlődés”-en kívül nem esik szó demokratikus intézményrendszerekről, ilyesmikről.
Polgári helyett Orbán Viktor-i Magyarország van.
(Címlapkép: Facebook)