A Budapestet érintő törvényjavaslat sürgősségi és kivételes eljárása bizonyítja, hogy két nap alatt az Országgyűlés plenáris ülése elé kerülhetne a devizahitelekről szóló törvényjavaslat, és néhány nap vagy egy-két hét alatt rendezhető lenne a kérdés – mondta az Országgyűlés azonnali kérdések és válaszok órájában Z. Kárpát Dániel. A Jobbik devizakárosultak ügyét a parlament előtt képviselő politikusa azt a kérdést tette fel Répássy Róbertnek, az igazságügyi tárca miniszterhelyettesének, hogy
hogyan lehetséges, hogy a kilakoltatási moratórium ideje alatt embereket szólítanak fel otthonaik elhagyására.
Z. Kárpát leszögezte, az önkényes lakásfoglalókat nem szabad, a devizakárosultakat viszont kötelesség megvédeni, és nem keverhető össze a két kategória.
„Tudja-e garantálni a kormány legalább azt – nem kérünk sokat –, hogy a saját maga által meghirdetett kilakoltatási moratórium alatt devizásokat vagy volt devizásokat nem raknak az utcára elhelyezés nélkül?”
– tette fel a kérdést a jobbikos honatya, aki úgy vélte, csak akkor van értelme a kilakoltatások téli felfüggesztésének, ha „nem dobálják ki az embereket az utcára”.
Válaszában Répássy Róbert miniszterhelyettes megismételte korábbi álláspontját, mely szerint a korábbi devizahiteleket átváltották forinthitelre, így ugyanolyanok, mint akik eredetileg is forintban vették fel a kölcsönüket. Így például a 2022 óta fennálló kamatstop intézménye „az egykori devizahiteleseket is könnyíti” – mondta a fideszes államtitkár.
A kilakoltatásokról azt mondta, hogy a végrehajtás valószínűleg a forintosítás után indult el, tehát „nem lehet azt mondani, hogy ez egy devizás végrehajtási ügy”, azaz nem fizették meg a forinthitel törlesztését. Répássy szerint a bíróság azért rendelte el a végrehajtást, mert az adós önként nem teljesített. Emlékeztetett, a kilakoltatás egy sokadik fokozat, előtte a végrehajtó felszólítja az adóst, hogy önként tegyen eleget a lakás kiürítésének, vagyis – vélte Répássy”– a felszólítás azért történik, hogy ne kelljen kilakoltatni.
Z. Kárpát Dániel viszonválaszában arra mutatott rá,
a forintosítás során átlagosan 70 százalékkal nőtt a tartozástömeg
az árfolyamromlás következtében, tehát
„a bázis egyáltalán nem ugyanaz, mintha valaki forinthitelt vett volna fel, sőt”
A jobbikos képviselő nemcsak ezt az érvelést, hanem azt is elképesztőnek tartotta, hogy a kormánypártiak szerin 38 ezer kilakoltatott család esetében mindenki saját hibájából, „viccből” nem teljesítették a „többszörösére rúgó törlesztési kötelezettségüket”.
„Önök a pénzügyi szemetet ideengedték a piacra!”
– hangsúlyozta Z. Kárpát, aki szerint nincs még egy olyan európai ország, ahol 38 ezer családot lakoltattak volna ki. Megismételte a kérdést: tudják-e garantálni, hogy a korábbi devizahiteleseket legalább a kilakoltatási moratórium ideje alatt nem dobják ki az utcára?
Répássy viszonválaszában azzal védekezett, hogy a 2015-ös piaci árfolyam az euró esetében 25 százalékkal, svájci frank esetében 50 százalékkal alacsonyabb, mint a mostani árfolyam. (Ez elég szégyenteli bizonyítványa az azóta eltelt tíz év monetáris és fiskális politikájának. – A szerk.) Másrészt – tette hozzá a miniszterhelyettes – a kilakoltatási moratórium nem állítja le a végrehajtást, tehát azokat a cselekményeket a végrehajtó „fokozatosan, sorrendben, bírsággal, felszólítással” megteheti. Megismételte, a végrehajtási cselekményeket a bíróság, tehát nem a kormány vagy a parlament döntése alapján hajtják végre.
A vita itt tekinthető meg: