Emmanuel Macron francia elnök csütörtökön Kigaliban a ruandai népirtás emlékművénél közölte: elismeri országának a történtekben játszott szerepét, és reméli, hogy bocsánatot nyer.
A Magyar Távirati Iroda tudósítása szerint Macron a kapcsolatok helyreállításának szándékával utazott a kelet-afrikai országba, amely hosszú évek óta azzal vádolta Franciaországot, hogy bűnrészes vont a több 800 ezer ember - többségükben a tuszi nemzetiséghez tartozók - életét követelő 1994. évi atrocitásokban.
A Kigali Gisozi nevű városrészében álló emlékműnél - ahol a népirtás több mint 250 ezer áldozatának a maradványai nyugszanak - mondott beszédében a francia elnök kijelentette, hogy Franciaországnak feladata van "a történtek kapcsán, és elismeri a szenvedés nagyságát, amelyet a népírtás okozott a ruandai népnek".
Emlékeztetett, hogy a nemzetközi közösség három "végtelen" hónapot hagyott eltelni anélkül, hogy reagált volna a népirtásra, amelyben a hutu többséghez tartozók mészárolták le a tuszi kisebbség tagjait és a mérsékelt hutukat.
Franciaország meg akarta ugyan akadályozni a regionális konfliktust, illetve polgárháborút az 1993. évi nemzetközi tárgyalásokon - mondta Macron -, de nem vett tudomást a megfigyelők figyelmeztetéseiről, nem szándékosan támogatva ezzel a népirtást hónapokkal később elkövetőket.
Macront, aki indulásakor reményét fejezte ki, hogy új kezdet áll be a kapcsolatokban, Paul Kagamé ruandai elnök fogadta.
Vendéglátójával, Paul Kagamé elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján Macron bejelentette, rövidesen francia nagykövetet neveznek ki Kigaliba, ahol ez a poszt betöltetlen volt a két ország között a 2015 óta a népirtásan játszott francia szerep kapcsán kiéleződött feszültségek miatt.
Paul Kagamé a sajtótájékoztatón "hatalmas bátorságról tanúskodó, a bocsánatkérésnél értékesebb cselekedetnek" nevezte Emmanuel Macronnak a népirtás emlékművénél mondott szavait. "Beszéde maga volt az igazság" - fogalmazott.
"Röviddel korábban a francia elnök közölte: elismeri Franciaország felelősségét a tuszik elleni ruandai népirtásban, hozzátéve, hogy Párizs nem volt cinkos".
A Vincent Duclert vezette francia történész bizottság nemrégiben arra jutott, hogy Franciaországnak súlyos felelőssége volt a népirtásban. A történészek egyik megállapítása az volt, hogy Párizs nem vett tudomást a népirtás előkészületeiről. A bizottság ugyanakkor leszögezte, hogy nincs bizonyíték Franciaország bűnrészességére a halálesetekben.
2010-ben Nicolas Sarkozy akkori francia elnök járt Ruandában, első francia államfőként a népirtás óta, és beismerte a francia hatóságok "súlyos hibáit és egyfajta vakságát", amelyeknek "drámai következményei" lettek.
Macron, aki hivatalba lépése óta most először látogatott a kelet-afrikai országba, csütörtökön érkezett Ruandába, és onnan pénteken a Dél-afrikai Köztársaságba utazik tovább, ahol a koronavírus-világjárványról és a vakcinagyártásról tárgyal az afrikai kontinensen.