A Fidesz valóban profi párt, ott a belháborúkat és egymás kinyírását nem a Facebookon, hirdetett posztok formájában, hanem egymás között abszolválják, ez pedig az esetek túlnyomó többségében nem kivégzéssel, hanem egy kellően vastag aranyejtőernyővel jár, senkit nem hagyunk az út szélén elvére felfűzve, vagyis a renitenskedést inkább csak időleges várfogsággal jutalmazzák. Vagy hátsó padsorral.
Ez viszont nem igaz a kormánypárt sajtójára. A több lábon álló, egymástól hol függő, hol egymástól független gazdasági szereplők a média különböző területeit foglalták el. Két közös van bennük: a kormánypárt mértéket nem ismerő kényeztetése, és a közpénz számolatlan költése az állami hirdetések jóvoltából.
A Pesti Srácok szerkesztője, miután kiörömködte magát kollégái munkanélküliségén, utolsó bekezdésében egy nagyon fontos dolgot kottyantott ki a billentyűzetén:
"Nekünk, maradóknak sem lesz könnyű: a PestiSrácok.hu régóta nem zárt olyan rossz félévet, mint a mostani lesz, a választásra tekintettel kiváró, hibernálódó reklámpiacnak és véget nem érő helyezkedésnek köszönhetően. Ha rövid időn belül nem normalizálódik a médiavilág, lehet, csak a politikai pamfletújságírók maradnak talpon, akik már ma komcsizzák, ókonzervatívozzák a régieket. Itt akkor sem lesz G-nap, Gábor, mi nem köpünk a tükörbe. Hiszen választani, tisztességes Választ adni mindig lehet."
Most azon ne is akadjunk fent, hogy a helyreigazításokat már heti rendszerességgel közölni kénytelen portál feje mégis miféle tisztességes válaszról és normalizálódásról beszél az állami hirdetések nyújtotta kényelmes és nyugodt jövő fényében, figyeljünk inkább a bekezdés első felére.
Két üzenetet fogalmaz ugyanis meg a brigádvezető, mindkettő címzettje pedig a csoportfőnökség:
- Egyrészt nincs elég forrás, amit tetéz az állami hirdetők mozgása is.
- Másrészt rávilágít egy, a fideszes sajtóban megjelenő szakadásra is: amikor a "politikai pamflettújságírók" komcsizzák és ókonzervatívozzák össze a régieket.
Huth egészen konkrétan a Fidesz legszorgalmasabb, az újságírás alapvető tartalmi elemeire is fittyet hányó 888.hu-ra és az ott megjelenő névtelen, "olvasói" levélre gondol. Abban az úgynevezett cikkben a neve elhallgatását kérő főmunkatárs bizony páros lábba szállt bele a Magyar Időkben megjelenő, N. Horváth Zsófia által jegyzett cikkbe, aki pedig Ókovács Szilveszter rendezése kapcsán kesergett egyet a homoszexualitás propagálása miatt.
"A magyar jobboldali nyilvánosság egy részét még mindig a kommunista belügyi tudósítók, a náci romantikát dédelgetők és a megkövesedett Wass Albert-fanok uralják. Nekik igazi trauma a 21. század, túl gyors, túl sok a gondolat, túl sok a kihívás. Egy újabb fordulatra ők már nehezebben képesek."
- olvasható a 888 oldalán.
Természetesen nem a tartalom a lényeg, ez egy piszlicsáré ügy hatalomtechnikai szempontból, különösen a naponta elégetett 100 milliók fényében. A lényeg a pontos címzéssel ellátott utalások.
A 888.hu-s hülyegyerekeknek nem tetszik a Pesti Srácok- és Magyar Idők-féle nagypapás tempó, ahogyan a sok év kritikátlan szolgálatban megőszült polgártársaknak sem tetszik a feltörekvő ifjújakobinusok törtető türelmetlensége. Érthető emberi szempontok, a világ már csak ilyen.
Most, hogy győztek, lehet egymást karaktergyilkolászni, egyelőre csak névtelen olvasói levelek és utalások szintjén.
De nyugi srácok! Pénz van elég, számolatlan és kiapadhatatlan, mindenkinek jut, nincs veszélyben a lakástakarék, és heti három-négyszeri poharazás sem jelent nagy gondot. De az igazán vicces akkor lesz ez, amikor már fogyóban lesz a közpénz.
És akkor bizony már a ti munkátok elvesztéséről fog írni valaki egy gúnyolódó, kárörvendő cikket.