"Senki sem civil"

A több mint hatvan katona visszaemlékezéséből született dokumentum szerint a hadműveletben alapelv volt, hogy akár a palesztin civilek élete árán is védeni kell a katonák testi épségét, ami példátlan következményekhez vezetett mind a palesztin életek kioltásában, mind a Gázai övezetben okozott anyagi károkban - összegezte a fő tanulságokat hétfőn a Háárec című izraeli újság.

 

Az egyik katona arról számolt be, hogy bevetésükkor közölték velük, a hadsereg által ellenőrzött területen alapelv, hogy senki sem civil. A katona elmesélte azt az esetet, amelyben megsebesítettek, majd lelőttek és egy földgéppel a romok alá temettek egy idős, a katonákhoz közeledő fegyvertelen palesztint, miután korábban figyelmeztették őket egy gránátokat hordozó öregemberre.

 

Egy másik incidensben két fiatal nőt lőttek le, akik a katonáktól mindössze pár száz méterre egy gyümölcsösben telefonon beszélgettek, és ezért terroristagyanúsnak tartották őket. Haláluk után kiderült, hogy fegyvertelenek voltak.
 

Egy másik gyanúsnak vélt nőt olyan terület felé irányítottak, ahol tankok állomásoztak, s a katonák lelőtték a feléjük közeledő civilt.

    

Egy további, a hallgatást megtörő katona tanúságtétele arról szólt, hogy parancsnoka ágyúzást rendelt el palesztinok házai irányában, hogy így tisztelegjen egy elesett bajtársa emléke előtt. Más behívottak járművekre való indokolatlan lövöldözésekről, autók tankokkal való indokolatlan szétzúzásáról, házak, sőt egész negyedek fölösleges lerombolásáról számoltak be.

Az izraeli hadsereg reagálásában közölte, a Megtörni a hallgatást nevű szervezetet megkérték, hogy a közzététel előtt ismertessék velük a vallomásokat, hogy megvizsgálhassák, ellenőrizhessék azokat, de ezt a civil szervezet elmulasztotta.

    

"Hosszú ideig tartó alapos, átfogó és mélyreható vizsgálatok során minden katona és tiszt lehetőséget kapott panaszainak és fő tanulságainak közlésére. A rendkívüli eseményekről szóló jelzéseket átadtuk a katonai ügyészségnek" - áll válaszukban.

    

Az izraeli hadsereg saját hatókörében kivizsgálja a nyári hadművelet visszásságait, s eddig 19 esetben rendeltek el bűnügyi nyomozást. Ezzel Jeruzsálem megpróbálja megkérdőjelezni ezekben az ügyekben a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékességét, ugyanis azt azoknak az eseteknek a kinyomozására hozták létre, ahol a helyi hatóságok nem hajlandók eljárni az esetleges háborús bűnök ügyében.

   

Az Erős Szikla offenzívának hivatalosan kettős célja volt: csapást mérni a Hamász radikális palesztin szervezetre és csökkenteni az Izraelre irányuló rakétatámadások számát. Az ötvennapos hadműveletben az ENSZ adatai szerint - a fegyveres harcosokat is beleszámítva - összesen 2200 palesztint öltek meg a Gázai övezetben.

Az áldozatok túlnyomó többsége civil volt, köztük 550 gyermek. Izraeli részről 73 ember halt meg, közöttük 67 katona. A Hamász szervezet által uralt palesztin övezetben 11 ezren sebesültek meg a harcok következtében és mintegy százezren váltak belső menekültté, s egész lakónegyedek semmisültek meg a terrorbombázások során.