Az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra hozott jelentése elkeserítő jövőt tár elénk. A kontinens élővilágának sokszínűségé, sokfélesége drámai csökkenést mutat. S már olyan hétköznapi fajok, mint a mezei pacsirta is kimondottan veszélyeztetett helyzetbe került. A tanulmány elsősorban a nagyüzemi mezőgazdasági termelést okolja.
Pénteken (május 22.) ünneplik a Biológiai sokféleség világnapját, ami egyben a Magyar Természet Napja is, ez pedig egy újabb árnyalattal gazdagítja az összeállítás tartalmát.
A Természet Helyzete 2015 (State of Nature 2015) című jelentés az eddigi legátfogóbb értékelés az Európai Unió területén található természeti értékek aktuális helyzetéről, a jellemző tendenciákról és a fő veszélyeztető tényezőkről - fogalmazta meg közös közleményben három magyar természetvédelmi szervezet; a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME), a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), a WWF Magyarország.
A jelentést egyébként az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) a tagországok 2007-2012 időszakra vonatkozó jelentéseiből állította össze, ebből kiderül, hogy a biológiai sokféleség továbbra is elfogadhatatlan mértékben csökken Európában.
A megfelelően kezelt, védett területek hálózata ugyanakkor nagymértékben hozzájárul a folyamat fékezéséhez. A természetvédelem jelenlegi szintjét, intézményrendszerét ezért minden eszközzel fent kell tartani, meg kell erősíteni valamennyi tagországban. Jelenleg azonban az Európai Bizottság éppen a védelem jogszabályi helyzetét kívánja gyengíteni.
A jelentés értelmében a közösségi jelentőségű, veszélyeztetett fajok kevesebb, mint harmada van kedvező helyzetben, és a természetes élőhelyek – erdők, gyepek, vizes élőhelyek – esetében a kép még szomorúbb. A veszélyeztető tényezők közül kiemelkedőek a mezőgazdasági tevékenységhez – elsősorban a nagyüzemi, intenzív gazdálkodáshoz – kapcsolódó hatások, a szegély-élőhelyek eltűnése, valamint a természetes folyóvizek átalakítása.
Az európai madárfajok 32 százaléka csökkenő állományú, vagy kimondottan veszélyeztetett - figyelmeztetett Halmos Gergő, az MME igazgatója, majd hozzátette: köztük olyan, elsősorban agrárterületekhez kötődő, korábban általánosan elterjedt fajok is, mint a mezei pacsirta, vagy a vadgerle. Az egyéb állat- és növényfajok 60 százaléka veszélyeztetettség különböző fokán áll, míg 22 százalékuk helyzete bizonyítottan romlott.
A természetes és természetközeli élőhelyek helyzete a szakember szerint riasztó: több mint 75 százalékban kedvezőtlen, illetve rossz állapotban vannak, ám 30 százalék esetében itt is romló a tendencia – tette hozzá.
Farkas István (ügyvezető elnök - MTVSZ) úgy látja, hogy a biológiai sokféleség csökkenését csak abban az esetben lehet megállítani,
ha csökkentjük a természeti erőforrások használatát és több teret hagyunk a természetes folyamatoknak.
Ehhez - mint mondta -, át kell alakítanunk a termelési-fogyasztási rendszerünket és a különböző ágazatokba integrálni kell a természetvédelem szempontjait. Hazánk adottságaiból adódóan a legfontosabb feladat a mezőgazdasági termelés átalakítása, az intenzív szántóterületek arányának csökkentése. Ezeket a célokat kell megvalósítania a biológiai sokféleség megőrzésére létrehozott nemzeti stratégiájának is, amelyet a napokban tárgyal az Országgyűlés - emelte ki a szakember.
A természetvédelem eszköztárának megőrzése és megerősítése kulcsfontosságú, hiszen a biológiai sokféleség az alapja a klímaváltozással szembeni alkalmazkodásnak és a fenntartható, alacsony szennyezésű területhasználatoknak - szögezte le Sipos Katalin.
A WWF Magyarország igazgatója utalt a jelenlegi gazdasági folyamatok káros hatásaira is, hiszen
a természeti folyamatok eredményezik számunkra a tiszta ivóvizet, a megújuló talajt, a megtisztuló levegőt, ezek nélkül nincs esélyünk semmilyen jövőbeli társadalmat működtetni, vagyis ha az élővilág csökkenésének üteme felgyorsul, annak beláthatatlan környezeti, társadalmi és gazdasági következményei lesznek, akár egy évtizeden belül is.
A három országos természetvédő szervezet szeretettel lát mindenkit május 22-én, pénteken egész nap a budapesti Margitszigeten, a Holdudvarban a Magyar Természet Napja rendezvényen, ahol a fenti témákról is lehet majd tájékozódni.