Szerinte Vona Gábor a kormányváltás egyszemélyi felelősségét vállalja magára meghozott döntésével, amihez azonban kétség kívül joga van. "Ennek a pártnak Vona Gáborral kell nyernie a következő választásokon. Nem hiszem, hogy lesz ellenjelölt, nem is hinném, hogy ebben a helyzetben a pártnak ez érdeke lehetne".
Arra a kérdésre, hogy a kilátásba helyezett elnöki vétó ellenére is jelölteti-e magát a tisztújításon úgy fogalmazott, hogy erre most nagy elvárás mutatkozik a tagságon belül, de azt is mérlegelnie kell, hogy egy ilyen helyzetben nem sérülhetnek-e a párt alapvető érdekei.
A személyét is érintő döntés kapcsán a politikus megjegyezte, a Jobbik tagjai közül sokan az alulról építkezés elvét látják sérülni, ő ugyanakkor nem ragaszkodik a pozíciójához. Nem is feltétlenül a vele kapcsolatos döntés helyességét vitatja, de "egy ilyen helyzetet Elnök úr helyében bizonyára máshogy rendeztem volna". Ugyanakkor el tudja fogadni, hogy nem a Jobbik elnökségében képes a párt érdekében a leghasznosabb munkát kifejteni.
A Jobbik alelnöke kizárta a pártszakadás lehetőségét, szerinte most mindannyiuknak nagy a felelőssége a párton belüli megosztottság kezelésében és abban, hogy a 2018-as választási győzelem, mint alapvető cél ne sérüljön.
Szávay István - aki a Jobbik tizennégy alapítójának egyike - a néppártosodás kapcsán megjegyezte: a nemzeti radikális alapértékeknek továbbra is helye van, helye kell, hogy legyen a párt programjában, szerinte nem csak azokra kell figyelni, akiket meg akarnak nyerni a politikájuknak, hanem azokra is, akiket nem szabad elveszíteni.
Szávay nem szeretné elhagyni "ezt a politikai közösséget", és nem is gondolja, hogy erre kényszerülne. Ha nem lesz alelnök, akkor is a Jobbik győzelméért fog dolgozni.