A parlamenti vita során a jobbikos Mirkóczki Ádám, az MSZP-s Gúr Nándor és az LMP-s Ikotity István is arra kérte a kormányt, hogy gondolkodjanak el azon, hogy december 24-ét tegyék meg munkaszüneti nappá nagypéntek helyett.
Már akkor elhangzott Balog Zoltántól, hogy a két ünnep nem zárja ki egymást, és lehetséges, hogy megvitatják december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítását is.
Bíró Zoltán magánszemély úgy gondolta, hogy nem hagyja a kormányra az ügyet és erről meg kellene kérdezni az embereket, ezért kérdést nyújtott be az NVB-hez, ami így hangzik:
"Egyetért-e Ön azzal, hogy december 24-e munkaszüneti nap legyen?"
Az NVB hitelesítette a kérdést, így ha nem érkezik 15 napon belül jogorvoslat a Kúriához, akkor megkezdődhet a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés.
Amennyiben december 24-e is munkaszüneti nap lenne, azzal 12-re nőne ezek száma Magyarországon. Ezzel továbbra is a középmezőnyben lennénk a szomszédos országok között. Szerbiában 7, Ukrajnában 8, Romániában 11, Horvátországban 12, Szlovéniában 13, Ausztriában 14, Szlovákiában pedig 15 munkaszüneti nap van egy évben.
A testület döntött két másik kérdés elutasításáról is. Az egyik azt célozta, hogy az állam 2019. január 1-jétől legalább évi 300 milliárd forinttal támogassa a lakosság és az ipar energiamegtakarítást célzó beruházásait. A másik kérdés szerint ahhoz gyűjtenének támogatást a szervezők, hogy "a magyar állam egy új alaperőmű felépítése helyett az összes hazai háztartás számára elérhető, az energiahatékonyság növelését szolgáló vissza nem térítendő támogatással biztosítsa az ország energiafüggetlenségét".