Alig emlékszik már bárki is arra, hogy néhány évvel ezelőtt egy átlagos 55-125 grammos burgonyachips 288 forintba került. Manapság ugyanis ha nassolni támad kedvünk, a boltok polcain már átlagosan 532 forintot kóstáló chipseket látunk. Vagyis két év leforgása alatt 68 százalékos emelkedés figyelhető meg.
A chips drágulásában igazán kritikus időszak a 2022-2023-as volt, idén július és tavaly július között ugyanis az áremelkedés mértéke 38 százalékos volt, de ez már rárakódott a 2021-2022 azonos időszakában mért 23 százalékos emelkedésre – olvasható a Pénzcentrum cikkében.
Mint írják: 2019 és 2021 vége között érdemben nem változott a chips ára, aztán jött az erőteljes robbanás, amit az népegészségügyi termékadó (NETA), vagyis a köznyelvben csak "csipszadóként” elhíresült intézkedés. Ezt olyan termékekre vette ki a kormány, amiknek túlzott fogyasztását egészségre károsnak nyilvánították. A NETÁ-t legutóbb tavaly júliusában ismét kiterjesztették.
A portál megkeresésére a Magyar Édességgyártók Szövetsége (Hunbisco) fogyasztási adatokat közölt, melyek tanúsága szerint a chipsek viszonylag stabilan az édesség és snack piac körülbelül 10 százalékát tették ki értékben az elmúlt három évben. A csipszek forgalma tehát nagyjából együtt mozog az édesség-snack termékkör teljes piacával.
A szövetség úgy látja, hogy
a NETÁ-t egyedül a költségvetés fiskális szempontjai szerint lehet „sikeresnek” nevezni. Hiszen a kezdetben 20 milliárdot hozó adóból jövőre már a 2011-es összeg több mit négyszeresét, 85 milliárd forintot remélnek.
Intődy Gábor, a Hunbisco főtitkára a Pénzcentrumnak arról is beszélt, hogy a NETÁ-val kapcsolatos tanulmányok arra utalnak, hogy az adó egészségügyi szempontból teljesen hatástalan. Ráadásul minden komolyabb nemzetközi kutatás az elmúlt évtizedből a magyar lakosság katasztrofális és romló egészségügyi állapotát mutatja, amelynek okaiként elsősorban a mozgásszegény életmódot, a rossz étrendet és a rendszerszintű megelőző programok hiányát azonosítják – tette hozzá.
(Címlapkép: unsplash.com)