Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden két parlamenti bizottság előtt is beszámolt az elmúlt időszak eredményeiről. Ez alapján némileg ellentmondásos kép alakulhatott ki a hallgatóban, hazánk egy olyan gazdasági zászlóshajó a térségben, amely nem képes hatékonyan megvédeni határon túli közösségeit.
A vendégmunkásoknak még nincs társadalmilag negatív hatása
Bánki Erik (Fidesz) vezette Gazadasági bizottságnál kezdte Szijjártó Péter az éves meghallgatásait, ahol egyből azzal nyitott, hogy az elmúlt másfél évben egy új világgazdasági korszakba léptünk, és - többek között - olyan technológiák jelentek meg, amelyek néhány hónappal ezelőtt még a science fiction kategóriájába tartoztak.
Megdőlt az a tabu is, miszerint a tőke nyugatról vándorol keletre, és ott keres olcsó munkaerőt, a tőkeáramlás ma már kétirányú.
A Magyarország gazdaságának gerincét adó hazai járműipar is komoly változáson ment át, a miniszter szerint termelés-orientáltságból fejlesztés-orientálttá vált. Ez a számok nyelvén azt jelenti, Magyarország 2018-ban a világ harmincnegyedik(!) legnagyobb export eredményét érte el, 104,8 miliárd euró értékben - ezzel pedig bekerültünk abba a 35 országba, amelynek export értéke meghaladta a 100 milliárdos álomhatárt. Valószínűleg a tavalyi év rekordját idén sikerül túlszárnyalni: legalábbis augusztusban már 72,2 milliárd eurónál jártunk.
A beruházások is rekordszintűek: 1481 milliárd forinttal számol a kormány (amelyben azért bőségesen van EU-s pénz is - a szerk.), ebből idén 9602 munkahelyet hoztak létre, amihez 129 milliárd forint készpénz támogatást nyújtott a kabinet.
Érdekesség, de idén (már) nem Németországból származott a legnagyobb értékű beruházás, Dél-Korea került az élre, a harmadik Japán lett. A két ázsiai ország mintegy 3 milliárd euró összértékben fektetett be az elektromos autópiacba.
Szijjártó Péter az ellenzéki képviselők felvetésére hangsúlyozta, a magyar gazdaságpolitika nem egy keletorientált politika, hanem kiegyensúlyozott. Sőt, ha a nagy országok erőfeszítéseit nézzük, ahogy azok növelik az oroszokkal való kereskedelmüket, hazánk még több energiát fektethetne ebbe a területbe. A világgazdasági folyamatokkal magyarázta azt is, hogy már 16 nagy kínai beruházás van Magyarországon, hiszen abból 11 globális vállalatfelvásárlás okán került kínai tulajdonba.
Azt is rögzítette, hogy a magyar kormány nem dolgozik együtt a Huaweijel, a kínai techóriást az angol Vodafone, és a német Telecom bízta meg többek között a magyar 5G szolgáltatás megvalósításával, ugyanakkor semmilyen konkrét jelzést nem kapott a KKM a Huawei nemzetbiztonsági kockázatáról.
A független Székely Sándor kérdésére Szijjártó Péter elárulta, hogy felmerült a Dunaferrben történő állami tulajdonszerzés az orosz féllel való tárgyalásokon. Hazánk érdekében áll ez a lépés - tette hozzá.
Mellár Tamás (Párbeszéd) rákérdezett az Oroszországgal és Törökországgal kapcsolatos kereskedelmi eredményekre, mivel a politikai kapcsolat elég látványos az elmúlt időszakban. 2018-ban az oroszokkal 6,6 milliárd dollár értékben kereskedtünk (ez a szankciók előtt, 2013-ban még 12 milliárd dollár volt), míg a törökökkel 3,1 milliárd dollár értékű kereskedelmet folytattunk, amiből 900 millió dollár volt a hasznunk. A legnagyobb történelmi beruházásnak nevezte, hogy egy orosz-magyar projekt révén 1300 darab vasúti kocsit gyárthatunk le Dunakeszin Egyiptomnak.
"Ma a magyar gazdaság működtetése az Oroszországgal való együttműködés nélkül lehetetlen volna"
- jelentette ki magyar külügyminiszter annak kapcsán, hogy minden irányból csak a Gazprom földgáza érhető el hazánk számára, ugyanakkor az oroszok eddig köbcentiméterre, kopejkára pontosan tartották a szavukat. Véleménye szerint a környező országok elmaradása miatt nem sikerült eddig az energia-diverzifikáció (nem működnek a korridorok, illetve nincs LDG-terminál sem Horvátországban).
A jobbikos Potocskáné Kőrösi Anita a munkaerőpiacon tapasztalható változásra kérdezett rá, és arra, hogy a munkaerő-struktúrában milyen mértékben jelenik meg az eltérő kultúra. Idekapcsolódik Székely Sándor felvetése is, aki a munkásszállók építése helyett inkább bérlakásprogram indítását szorgalmazta.
Szijjártó Péter a kérdést direkt félreértve egyrészt arról beszélt, hogy egy mérnök számára biztosan nem megfelelő egy munkásszálló, "szofisztikáltabb" megoldás kell, a munkaerő mobilizálás érdekében szükség van bérlakásprogramokra - bár az ország legtöbb régiójában teljes a foglalkoztatottság. Szintén csúsztatott, amikor a vendégmunkások kapcsán arról beszélt, hogy az új beruházások beüzemelésének idejére - néhány hónapig - az anyaország otthonról hoz mérnököket, de a magyar kormány kikötése, hogy végül a magasan hozzáadott értékkel bíró pozíciókat is magyar szakemberek töltsék be.
Majd elismerte, hogy van egy olyan jogszabály, amely az Ukrajnából, Szerbiából érkező munkaerőnek a hiányszakmákban lehetővé teszi a munkavégzési engedélyezését, ám csak észszerű keretek és hatások között.
"Én nem érzékeltem , hogy ez túlment volna olyan határon, ami adott esetben akár gazdasági, akár társadalmi folyamatokat negatívan befolyásolt volna"
- fogalmazott Szijjártó Péter.
A külügyminiszter aztán az LMP-s Csárdi Antalnak adott egy ígéretet, hogy még a héten el fogja juttatni Keresztes László Lóránt frakcióvezetőnek a Budapest-Belgrád vasútvonal MÁV által készített előzetes megvalósíthatósági tanulmányát. Egyébiránt a határ mindkét oldalán a MÁV lesz a főkivitelező, igaz Szerbiában egy orosz alvállalkozó is kapcsolódni fog a projekthez - derült ki a tárcavezető szavaiból.
Maximum a legfelső szinteken jó a viszony
Az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága előtt Szijjártó Péter arról a meggyőződéséről beszélt, miszerint el kellett dönteniük, hogy a szomszédos országokkal ápolt kapcsolatok vonatkozásában először mindenről megállapodnak a kisebbségi ügyekben, vagy más területeken építenek sikertörténeteket, hogy aztán a kisebbségek nehéz kérdéseit időről időre a siker reményével nyissák meg.
A kormány az utóbbi mellett döntött, és bár az elmúlt 5 évben javult a magyar kisebbségek helyzete, a pohár közel sincs tele, sőt.
Szerbia vonatkozásában közölte: a szomszédos országok közül - még az EU-tag szomszédokat is figyelembe véve - ott a legtisztességesebb az eljárás a magyar közösséggel szemben, ezért Magyarország joggal érvel Szerbia uniós tagsága mellett.
Szijjártó Péter szerint ennek "ellenpontja" Ukrajna. Fokozódik a nyomás a magyar közösségen az új elnöki adminisztráció hivatalba lépése óta, különösen az ukrán titkosszolgálat részéről, ami visszautasítandó - közölte.
Úgy látja, "torz módon" revizionizmusnak állítanak be olyan lépéseket, amelyek kizárólag a Kárpátalján élő magyar nemzeti közösség helyzetének javítására irányulnak.
"Nagy reményekkel vagyunk" az új ukrán vezetést illetően, de egyelőre a pozitív nyilatkozatokon túl nincs előrelépés - mondta. Hozzáfűzte: Magyarország mindazonáltal jó kapcsolatokra törekszik Ukrajnával.
A politikus közölte: Szlovákiával "minden idők legjobb" kapcsolatait ápolják a praktikus kérdésekben, és bizonyos kérdésekben előrelépés történt a kisebbségi ügyek vonatkozásában, de vannak még megoldandó kérdések.
Romániával kapcsolatban elmondta: az országban hiányzik a politikai stabilitás, pedig Magyarország érdeke az lenne, hogy stabil politikai vezetés jöjjön létre, amellyel meg lehet állapodni.
A külügyér egyébként hangsúlyozta - még Ukrajna esetében is -, hogy a magyar közösségekkel szembeni jogfosztások, atrocitások nem a kormányzati szintről indulnak, azokról helyben döntenek. Ugyanakkor szerinte 2020 kapcsán nem szabad felülni a provokációknak, a határ egyik oldalán sem.
Mindenesetre Bencsik János felsorolta azokat a pontokat, amelyek beárnyékolják a környező államokkal való kapcsolatot - még ha a gazdasági együttműködés hozza is számokat.
Hiába tartják a legnagyobb szerbnek, illetve Szerbia másik külügyminiszterének Szijjártó Pétert, a szerb háborús bűnösök még mindig nincsenek megnevezve, a tömegsírok nincsenek feltárva, továbbra is folyik a szerb nemzetiségű koszovói romák szervezett betelepítése a magyarok lakta régiókba, valamint a Délvidék nagy részén megszűnt a magyar nyelvű tájékoztatás, rádiók, médiaházak, újságok zártak be, valamint továbbra is jellemző a magyar nyelvű helyiségnévtáblák rongálása, összefirkálása.
A Jobbik százszázalékos támogatásáról biztosította az Orbán-kormányt Kárpátalja ügyében. A jobboldali ellenzéki párt politikusa hangsúlyozta, egyetértenek abban is, hogy Magyarország blokkolja Kijev NATO- és EU-csatlakozási folyamatokat. Bencsik János rákérdezett a Kárpátaljai Petőfi-programban résztvevő magyar ösztöndíjasok ügyére is.
A jelek nem túl kedvezőek: a kijevi kormány szerdán létrehozta az ukrán államnyelvet felügyelő országos szabványügyi bizottságot, közismertebb nevén nyelvcsendőrséget - emlékeztetett.
Erdély kapcsán szintén felvetette, hogy nemcsak a restitúció felgyorsításában, vagy épp a terrorizmus miatt elítélt Beke Szűcs ügyében nincs előrelépés. De most már Úz-völgyében is provokálnak a románok, miközben november 6-án jogerős bírósági döntés született, amely szerint Romániában minden magyar nemzeti ünnepen kint kell legyen a román lobogó is a magyar trikolór mellett.
Szijjártó Péter egyébként nem tért ki a kérdések elől, Ukrajna kapcsán például elismerte, hogy az ösztöndíjasok veszélyben voltak, ezért hozták haza őket. Úz-völgyét nehezen érthető, józan ésszel felfoghatatlan ügynek nevezte. Elmondta, hogy a román szakértőkkel sem sikerült érdemben tárgyalni. Elfogadhatatlannak nevezte azt is, hogy Romániában a magyar szimbólumok használatát bírságolják.
Érdekes ugyanakkor, hogy a 2020-as nemzeti összetartozás emlékéve kapcsán nem tudott konkrétumokkal szolgálni, mert az a Miniszterelnökséghez tartozik.
Bencsik János a bizottsági meghallgatás után lapunkkal közölte, ezek a "legfelsőbb szinteken" lévő, kizárólag kommunikációban megnyilvánuló jó kapcsolatok a gyakorlatban szinte semmilyen kézzel fogható eredménnyel nem járnak. Hacsak az nem eredmény, hogy a Fidesszel szövetséges külhoni magyar pártok a víz felszínén tudnak maradni, amelynek szinte mindig az az ára, hogy lemondanak vagy elnapolják a magyar közösségek sérelmeit, problémáit - tette hozzá.
A politikus értékelés szerint az elmúlt években a délvidéki magyarság ügye egy centivel sem került előrébb, mint a nagy szerb-magyar barátság előtt, sajnos határozott kiállást csak Ukrajnával szemben, a kárpátaljai magyarság védelme érdekében látunk a kormány részéről, amit a Jobbik támogat is - fogalmazott Bencsik János.
Fontosnak nevezte azt is, hogy a 2020-as nemzeti összetartozás emlékév kapcsán hónapok óta hiába kér tájékoztatást a párt arról, hogy hol tartanak az előkészítő munkálatok. Bencsik János bízik abban, hogy a megemlékezés méltó módon lesz megvalósítva, hiszen a magyar történelem egyik legmeghatározóbb tragédiájáról van szó.