A hagyomány szerint nagypéntek este Rómában mindig a kontinensek képviselői viszik a keresztet, de ennyi különböző nemzetiségű ember most először vesz részt a Via Crucison.
A Colosseumot és a szomszédos Forum Romanum régészeti területét három órától zárják le a turisták előtt. A keresztút résztvevői két biztonsági kapun keresztül juthatnak be a Colosseum előtti térre.
Az embereket egyenként fémdetektorral ellenőrzik. A Colosseumnál levő metrómegállót lezárják. A római történelmi városközpontnak ezen a részén számos fegyveres katonát látni páncélozott gépjárművekkel, továbbá lovas rendőröket, bombakereső kutyákat és tűzszerészeket. A Colosseumnál és az egész környékén levő utcai videokamerák számát megsokszorozták.
Franco Gabrielli római prefektus csütörtöki bejelentése szerint maximális a biztonsági készültség.
A passió jeleneteinek sora a Colosseumnál kezdődik, és az ókori amfiteátrum árkádjaitól a szemközt levő Palatinus-domb magaslatáig halad. Ferenc pápa a magaslatról követi a negyed tíztől kezdődő keresztutat.
Az első és az utolsó stációnál Agostino Vallini bíboros, a római egyházmegye helynöke viszi a keresztet.
A második stációnál a római Postiglione család négy - hat és tizenhárom év közötti - gyerekkel, a harmadiknál egy kerekesszékes beteg ápolói kíséretében, a negyediknél egy másik olasz család, az ötödiknél a názáreti Szent Családról elnevezett olasz szakközépiskola hallgatói és tanáraik, a hatodiknál egy kínai és egy orosz nő, a hetediknél egy Paraguayból származó nő és egy boszniai férfi, a nyolcadik állomásnál egy ecuadori család, a kilencediknél egy ugandai nagymama és egy kenyai férfi, a tizedik stációnál egy mexikói férfi és egy közép-afrikai nő, a tizenegyediken egy férfi az Egyesült Államokból és egy nő Bolíviából.
A tizenkettedik stációnál egy szíriai férfi viszi a keresztet, akinek a Szent Egyed katolikus közösség nyújtott menedéket. A tizenharmadik stációnál a Szentföldön szolgáló ferences szerzetesek kerülnek sorra.
A meditációk megírását a pápa Gualtiero Basettire, Perugia-Citta della Pieve érsekére bízta. Az olasz érsek a mai szociális problémák iránti érzékenységéről ismert.
A Vatikán honlapján közölt meditációk a passió jeleneteihez kapcsolódva aktuális problémákat érintenek. Közös témájuk a mai világban tapasztalható félelem és szenvedés. A harmadik stációhoz írt szöveg azt kérdezi: hol van Isten a koncentrációs táborokban, a bányákban és gyárakban, ahol gyermekek rabszolgaként dolgoznak, hol van Isten a Földközi-tengeren elsüllyedő ütött-kopott hajókon? A meditációk érintik a családot, a munkanélkülieket, a börtönben levőket, a szenvedők iránti irgalom és szolidaritás kérdését, elítélik a gyermeket testét megszentségtelenítő pedofíliát, valamint megemlékeznek a 20. század mártírjairól. Említik az Auschwitzban meghalt lengyel ferences Maximilian Kolbét, akit 1982-ben avattak szentté és az ugyanott meghalt Edith Steint, aki 1998 óta Európa egyik védőszentje.