Theresa May miniszterelnök - aki korábban határozottan elvetette az idő előtti választások megrendezését - előző nap jelentette be teljesen váratlanul az előrehozott választások tervét, egyebek mellett arra hivatkozva, hogy a jelenleginél erőteljesebb választói mandátummal szeretné elkezdeni a brit EU-tagság megszűnéséről folytatandó tárgyalássorozatot az Európai Unióval.
May indoklásában szerepelt az is, hogy az ellenzék igyekszik akadályozni a Brexit-folyamatot, kihasználva a kormányzó Konzervatív Párt csekély, az összes többi frakció létszámához képest mindössze 17 fős alsóházi többségét, és ezért is szükséges a megerősített mandátum.
A jelenlegi választási törvény öt évben rögzíti a parlament mandátumát, vagyis a 2015-ben megtartott legutóbbi választások után 2020-ban lett volna esedékes az újabb választás. A törvény szerint ez azonban felülírható, ha az alsóházi képviselők kétharmados többséggel megszavazzák a soron kívüli választásokat.
A szerdai alsóházi voksoláson ennél is sokkal nagyobb arányban hagyták jóvá a képviselők az előrehozott választások megtartását. A kormány indítványára 522-en, ellene 13-an szavaztak. A jelenlegi parlamentet az uralkodó várhatóan május 3-án oszlatja fel, és ekkor kezdődik a hivatalos választási kampányidőszak.