Nyitrai már óvatosabban fogalmazott, mint korábban kollégái, Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának sportért felelős államtitkára tavaly decemberben még azt mondta, a sportra költött pénz több mint háromszorosan térül meg az egészségügyben, májusban pedig Rétvári Bence államtitkár jelentette be, hogy a sportlétesítményekre fordított összeg hoz háromszoros megtérülést.
Arról már régóta tud mindenki, hogy az Orbán-kormány szívén viseli a sportlétesítmények ügyét: 2010 óta 218 milliárd forintot hagyott jóvá stadionépítésekre, de már javában épülnek a többmilliárdos sportcsarnokok is. Tény, hogy a létesítmények jelentős részének állapota évtizedek óta folyamatosan romlott, több beruházás még indokoltnak is tekinthető - a Ferencváros stadionja például az aréna elfogtatásával és az így fentmaradó saroktelek értékesítésével még nem is terhelte meg túlzottan a költségvetést -, ám Felcsúttól Kisvárdáig épülő létesítmények már joggal dühítik az adófizetőket.
Visszatérve Rétvári Bence, Szabó Tünde és Nyitrai Zsolt felvetésére: kanadai kutatók 2003-ban mutatták ki, hogy ha 1 dollárt áldoznak egy ember mozgására, 2-5 dollár a megtérülés tíz éves időtávot vizsgálva. Hasonló megállapításra jutott az amerikai betegségmegelőzési központ is, szerintük "minden dollár, amit a fizikai aktivitás népszerűsítésére fordítanak, három másikat fial". Az Egészségügyi Világszervezet 2003-as, Egészség és fejlődés a fizikai aktivitás és sport által címmel kiadott dokumentumában szintén azt állapította meg, hogy minden fizikai aktivitásba fektetett dollár 3,2 dollár megtakarítást jelent az egészségügyben.
A fideszes politikusok első hallásra talán megdöbbentőnek tűnő kijelentése tehát alapvetően nem volna hülyeség, csakhogy a fenti kutatások a szabadidősportba fektetett pénzre vonatkoznak.
A kormány csak 2017-ben több mint 220 milliárd forintot költött sportra, ebben még nincs benne az a közel százmilliárd, ami tao-pénzeken keresztül ömlött az egyesületekhez.
Ezzel szemben a költségvetés számai szerint mindössze 477 milliót, vagyis az élsportra jutó támogatás körülbelül fél százalékát fordították szabadidősportra - mutatott rá cikkében a 24.hu.
Szabó Tünde államtitkár tavaly októberben jelentette be, hogy az országban félmillió igazolt sportoló van, ami 61%-os növekedést jelent a 2011-es adatokhoz képest. Közülük a legtöbben természetesen amatőr sportolók, a stadionépítések és a látványberuházások jelentős része a kormányzati sikerpropaganda ellenére sem érinti őket.
Keveset sportolnak a magyarok
"Nemzetközi kutatásokkal alátámasztott adatok alapján megállapítható, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság csak 10-15 %-a sportol rendszeresen (heti két alkalom), míg ez a mindennapos testnevelésen kívül a gyerekek csupán 10%-ára igaz. (...) Az egészség megőrzésének egyik legfontosabb eszköze a mindennapos sportolás, melyet leginkább a könnyen hozzáférhető és ingyenes létesítményekkel lehet vonzóvá tenni."
A fenti mondatok nem egy stadionépítéseket kritizáló ellenzéki közleményben szerepeltek, hanem a kormány által tavaly júliusban kiadott "Egészség Sportpark Program" kiírásában.
A kormány 2016-ban döntött úgy, hogy közterületi, mindenki által használható sportparkokat épít országszerte. Az országos programnak eredetileg 2,5 milliárdos kerettel futottak neki - összehasonlításképp: csak a felcsúti stadion 3,8 milliárdba került - a pályázatra akkor 2300 önkormányzat nyújtott be kérelmet, ám a felhívást 2017. januárjában visszavonták. Tavaly ősszel a Magyar Nemzet azt írta, 2017 végére legalább 65 településen létesülnek sportparkok mintegy 650 millió forint értékben.
A pályázatok lebonyolításáért a BMSK (Beruházási, Műszaki Fejlesztési, Sportüzemeltetési és Közbeszerzési Zrt.) felel. Portálunk tőlük próbálta megtudni, hogy összesen végül mennyi pénzt fordított erre a célra a kormány, és összesen hány szabadidős sportparkot sikerült megépíteni az országban. A cégnek létezik egy BMSK Zrt. és egy BMSK Nonprofit Kft. része is - a két cég honlapja azonos. Megkeresésünkre egy hét elteltével a Nonprofit Kft.-től (info@bmsksport.hu) kaptunk választ: azt, hogy ők nem foglalkoznak sportparkokkal. Megkerestük a Zrt.-t is (info@bmsk.hu, logikus, ugye?), ám innen cikkünk megjelenéséig nem kaptuk meg a kért adatokat.
A szabadidősportra fektetné a hangsúlyt a Jobbik
A Jobbik stadionok helyett a szabadidősportra helyezné a hangsúlyt - mindezt Dúró Dóra közölte januári sajtótájékoztatóján. A politikus elmondta: a stadionépítésekre fordított pénz ötödéből finanszírozható lett volna 2000 új, mindenki számára hozzáférhető sportlétesítmény.
Az ellenzéki párt minden 2000 fő feletti településre építene szabadtéri sportparkot. A Jobbik számításai szerint ezek nagyjából 20 millió forintba kerülnének, amibe egy 400 méteres futókör és egy 8 eszközből álló szabadtéri sportpark biztosan belefér, de a helyi igényeknek megfelelően alakítani is lehetne a terveken.
Dúró Dóra azzal érvelt a szabadidősport fejlesztése mellett, hogy jelenleg Európa legelhízottabb nemzete a magyar, s alacsony az egészségtudatosság szintje, miközben ezeken javítva csökkennének az egészségügyi kiadások is.
A politikus portálunk megkeresésére elárulta: "amit a kormány hasonló célra költ, az szemfényvesztés, semmire sem elég. Egy ciklusban 40 milliárd forintból, tehát évi 10 milliárdból 2000 ilyen létesítményt lehetne létrehozni, ami nagyban hozzájárulna a sportolási lehetőségek bővítéséhez".