A politikus a Gergelyugornyai vízmércénél állva beszélt a Tisza jelenlegi állapotáról. Elmondása szerint 1971 óta ismeri a folyót, és saját tapasztalata alapján ilyen alacsony vízállást még nem látott. A felvétel készítésekor a vízmérce körülbelül mínusz 238 centimétert mutatott, ráadásul a folyó a reggeli órákhoz képest is tovább apadt.
Adorján szerint ilyen vízállás mellett már nem lehet érdemben vizet kivenni a Tiszából. Ugyanakkor szerinte nem az aszályos időszakban kellene kapkodva visszapumpálni a vizet a tájba, hanem akkor kellene megtartani a folyó vizét, amikor annak vízhozama ezt lehetővé teszi.
A Tisza magyarországi szakaszán két duzzasztómű is működik, Tiszalöknél és Kiskörénél. Adorján szerint azonban a tiszalöki duzzasztómű a Gergelyugornya térségében már nem képes olyan mértékben visszatartani a vizet, hogy az itt érdemi változást jelentsen.
A legnagyobb lehetőséget szerinte mégsem kizárólag új duzzasztóművek építése jelentené. A Felső-Tiszán ugyanis már rendelkezésre áll egy hatalmas víztározási lehetőség: a beregi árapasztó tározó. A létesítményt a 2001-es nagy árvíz után alakították ki, eredeti funkciója azonban az árhullámok levezetése volt. Adorján szerint ugyanakkor megfelelő megállapodásokkal és jogszabályi változtatásokkal alkalmassá lehetne tenni arra, hogy ne csupán elvezesse, hanem vissza is tartsa a vizet.
A tározó méretét jól mutatja, hogy a gát koronája mintegy 62 kilométer hosszan öleli körül a területet. Adorján szerint több millió köbméter vizet lehetne itt tárolni, ami nemcsak az aszályos időszakok átvészelését segítené, hanem a talajvízszint csökkenését és a mezőgazdaság problémáit is enyhíthetné.
A politikus szerint ráadásul nem ez az egyetlen kihasználatlan lehetőség. A térségben számos holtág és természetes víztározó is található, amelyek megfelelő vízgazdálkodási rendszerbe történő bevonásával további vízmennyiséget lehetne megtartani.
Adorján szerint mindez azért különösen fontos, mert a kérdés nem pusztán a természet védelméről szól. „Az emberek vannak veszélyben” – hangsúlyozza, arra figyelmeztetve, hogy ha a környezetünk élhetetlenné válik, annak társadalmi és gazdasági következményei is lesznek.
A videóban arra is emlékeztet, hogy a Jobbik már évekkel ezelőtt javasolta: a beregi tározót ne csupán árvízvédelmi célokra használják, hanem vízmegtartásra is. Szerinte most az új kormány előtt áll a lehetőség, hogy ezen változtasson, megegyezzen az érintett földtulajdonosokkal, és a már meglévő infrastruktúrát valódi vízmegtartó rendszerré alakítsa.
A kérdés szerinte egyszerű: amikor van víz, megtartjuk-e végre, hogy legyen miből átvészelni azt az időszakot, amikor már nincs?
Adorján Béla reményei szerint egy év múlva már nem egy száraz zsilip mellett kell erről beszélnie, hanem egy olyan tározót mutathat meg, amely valóban több millió köbméter vizet tart a térségben.