Rendkívül alacsony bérekért végeznek veszélyes és megterhelő munkát a magyar tűzoltók. Ahogy a rendőrségnél, úgy itt is sokan döntenek a leszerelés mellett, miközben egyre nehezebb feladat szinten tartani a távozók utánpótlását. Régen sem a fizetés volt a csábító erő, de legalább a szolgálati nyugdíjjal életben lehetett maradni. Mára ennyi megbecsülés sem maradt.
A beavatkozó tűzoltók átlagilletménye bruttó 270 ezer forint, egy kezdő tűzoltó illetménye bruttó 230 ezer forint – közölte az Alfahírrel Dóka Imre főhadnagy, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) szóvivő-helyettese. Eszerint az átlagfizetés nettóban 180 ezer forintra tehető, míg a kezdők 153 ezerrel számolhatnak havonta.
A hivatalos tájékoztatás szerint az állományi feltöltöttség 96 százalékos, noha szakszervezeti irányból sokkal drasztikusabb, 15-20 százalékos hiányról beszélnek. Dóka Imre lapunknak úgy fogalmazott, szerintük országos létszámhiányról felelőtlenség beszélni, és tűzvédelmi szempontból az ország területén garantált a biztonság, a szervezet folyamatosan gondoskodik az utánpótlásról, amit megfelelő szinten is tartanak. A katasztrófavédelem 12 ezer munkavállalója közül csaknem 8 ezer fő lát el készenléti szolgálatot, a szóvivő-helyettes szerint az állomány létszáma az elmúlt évben és idén is emelkedett.
Tönkremennek a tűzoltók
Antalfi Zsolt, az Egységes Tűzoltó Szakszervezet (ETSZ) társelnöke szerint a rendvédelmi fizetések minden területen erős leszakadásban vannak a civilszférában elérhető bérektől, pedig nem elvárható, hogy ennyi pénzért ekkora felelősséget és fizikai igénybevételt vállaljanak a fiatalok.
A kistűzoltó, aki kimegy és eloltja a tüzet, akinek kezében van a roncsvágó meg a tömlő, aki bemegy az égő házba, 80-90 százalékban 150-160 ezer forintot keres
- mondta, hozzátéve: 150-160 ezer forintért nem fognak bejárni a fiatalok „tűzoltósdit játszani”, mert ennyiből nem tudnak megélni. A megoldás egyértelműen a béremelés lenne, mert a mai életpályamodell szerint aki több mint két évtizede dolgozik tűzoltóként, az is csak 210-220 ezer forintot keres.
Eközben az elmúlt években történt, kormányzati kommunikáció szerinti 50 százalékos béremelés ahogy a rendőrségnél, úgy itt sem több, mint – ahogy Antalfi Zsolt fogalmazott – „játék a számokkal”. Ugyanis -magyarázta- a bérek több, akár 8-9-féle pótlékból álltak össze, és ebből voltak olyan elemek, amiket megszüntettek a többi tétel emeléséért cserébe.
Érdekesség, hogy a felszereltség sokkal jobb állapotban van, mint a bérezés – mondta arra irányuló kérdésünkre, hogy milyen ellátása van szakmai oldalról a tűzoltóknak. A szakszervezet társelnöke ellentmondásosnak is érzi, hogy a felszereléseket és járműveket „aranyáron mérik”, és azokra jut is pénz, míg maguk a tűzoltók nagyon keveset kapnak.
Kevesebben érkeznek a hívásra
A létszámhiánnyal kapcsolatban az Alfahírnek azt mondta, bár pontos számokat nem ismernek, de tapasztalataik szerint egy középkategóriás, 60-70 fős tűzoltóság három darab 25 fős csoportjából már csak 14-15-en vannak, tehát igencsak feltöltetlen az állomány.
„Ez semmi másból nem adódik, mint hogy többen szerelnek le, mint amennyien jönnek.”
- mondta. Megjegyezte, hogy ma egy fiatal, aki valamennyire beszél egy-két nyelvet, nem fog 150 ezerért tüzet oltani, ha egy szomszédos országban félmillióért mosogathat.
A társelnök szerint a vonzerőt tovább csökkenti a szigor is, azaz nem csak a pénz kevés, de még katonai fegyelem is uralkodik a testületben. Antalfi a rendőri szakszervezeti vezetőkhöz hasonlóan a tűzoltókkal kapcsolatban is arról beszélt, hogy vannak újoncok akik már a kiképzés alatt felállnak, és vagy visszafizetik a képzési díjat, vagy addig szolgálnak, míg a tanulmányi szerződésük erre kötelezi őket.
Itt mindig rossz volt a pénz, de legalább volt szolgálati nyugdíj. Tehát láttunk egy olyan távlatot, hogy ha az egészségünk tönkre is megy, legalább hamar nyugdíjba lehet vonulni. Húszévesen mentem tűzoltónak, láttam a 35-40-45 éveseket, mindegyik egy kész roncs volt. Egykori társaim is mind nagybetegek lettek: gerincsérv, szívműtét nem egy, nem kettő embernél. Itt azért elkopik az ember, ezt nem lehet 65 éves korig csinálni. Régen tíz évben egyszer szerelt le valaki, most tízpercenként. Egyértelműen a szolgálati nyugdíj volt a vonzó erő, mert 20 év munka után nyugdíjba menni még megérte. A mai fiataloknak viszont már 65 éves korukig ott kell maradniuk ezért a 160 ezer forintért.
- fogalmazott a szakszervezeti vezető. Így folytatta:
Amikor mi odamentünk, azt mondta a parancsnok, hogy ugyan rossz a pénz, de ha egyszer meggebedtek, akkor meg tudtok innen menekülni. Ez egy óriási vonzóerő volt az újaknak, és visszatartó erő az állománynak, hiszen láthatták az alagút végét. Ezt vették el 2012-ben, és az újak ezért nem jönnek ide, valamint a régiek ezért mennek el.
Mint ismert, a rendvédelmi túlórák kifizetését a kormány nemrég megpróbálta megszüntetni és szabadnapokra váltani, de a heves tiltakozások miatt ezt 2022-ig felfüggesztették. Erre irányuló kérdésünkre Antalfi Zsolt azt mondta, szerinte az egész ügy megközelítése rossz:
Most annak kéne örülni, hogy pénzért lehet túlórázni? Ez egy eredmény? Ezek az emberek nincsenek a családjukkal, nem látják a gyermekeiket felnőni, és így keresnek túlórákkal együtt 200-250 ezer forintot. Ezt kell sikerként elkönyvelni?
- kérdezte arra utalva, hogy érdemi bérrendezésre van szükség, nem pedig végtelen túlórázásokra.
Biztosan 96 százalék a 96 százalék?
Pintér Sándor belügyminiszter a jobbikos Magyar Zoltán országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére nemrég ugyancsak azt felelte, amit a Katasztrófavédelemtől nekünk is mondtak, miszerint „a Katasztrófavédelem készenléti szolgálatot adó állományának feltöltöttsége 96 százalékos.” A miniszter azt írta, a BM célja az, hogy „2020-tól az életpályamodell már bevezetett intézkedéseinek tovább fejlesztésével a rendvédelmi állomány anyagi és munkakörülményei érzékelhetően tovább javuljanak.”
Az Egységes Tűzoltó Szakszervezet másik társelnöke, Vári Tamás szerint a kormány állításaival ellentétben évente százával kell pótolni a leszerelő tűzoltókat. Vári az Alfahír megkeresésére közölte, hogy „míg 2017 februárjában 1100 főt képeztek ki a 2012-es létszámszint fenntartásához, ez a szám 2019 februárjában 1700 fő volt.”
Az érdekképviselet vezetője szerint nem csak pénzkérdés a tűzoltóállomány folyamatos fluktuációjának megállítása, a problémákat egy „komplettebb rendszerrel” lehetne orvosolni. Ennek részeként az ETSZ javasolja:
- a 9 Ft/km útiköltségtérítés 15 Ft/km-re emelését;
- a rendvédelmi illetményalap évenkénti emelését;
- a hivatásos pótlék minimum 300%-ra történő emelését;
- egy valós életpályamodell bevezetését és
- a szolgálati nyugdíj visszaállítását,
de szakmai szinten még azért is évek óta harcolniuk kell, hogy hőségriadó idején a laktanyában rövidnadrágot vehessenek fel a tűzoltók.
Vári Tamás szerint ígéretből is már kaptak eleget, éppen ezért a belengetett 2020-as bérfejlesztésekkel is csak akkor foglalkoznak, ha már megtörtént. A társelnök példaként a korábbi kormányzati ígéreteket hozta fel:
„Mára már kiderült, a bérfejlesztés a vonulós tűzoltók tekintetében nem úgy és olyan mértékben valósult meg, ahogy ígérték. A lakhatási támogatásban érdemi változás nem történt. A közszolgálati biztosításról (ami a korkedvezményes nyugdíjat lett volna hivatott kiváltani) valójában senki sem tudja megmondani három éve hogy mit is jelent pontosan, de hogy bevezetve nincs, az biztos”
- fogalmazott.
Régen még válogatni lehetett, ma már örülnek, ha jön valaki
Az Alfahír megkeresésére reagált a Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) is. Salamon Lajos elnök úgy véli, az állomány létszámhiánya több okból összetevődő probléma: míg régen válogatni lehetett a hasznos szakmákkal érkező friss tűzoltók között, akik kiszámítható jövő reményében sorban álltak a laktanya előtt, addig az államosítás óta „egy katonai jellegű központi irányító rendszer került bevezetésre”, és az új vezetési stílust a mai napig sem tudják a tűzoltók elfogadni vagy megszokni.
Kérdésünkre kifejtette, hogy a 2015-ös béremelés „jó elképzelés volt”, de az időközben bekövetkezett minibálbér-emelkedés elsorvasztotta az elképzeléseket, a katonai törvénykezés pedig elriasztja az embereket.
– jelentette ki.
A HTFSZ elnöke úgy látja, a létszámhiány valós, és ezt az állománytábla átszervezésével korrigálják például úgy, hogy a létrehozott őrsök létszámát a meglévő parancsnoksági létszámból töltötték és töltik fel.
Természetesen ők is bírálják, hogy a kormány megszüntette a szolgálati nyugdíj intézményét - ráadásul visszamenőleges hatállyal-, és ehelyett a tűzoltók egy olyan rendszert kaptak, „ami vajmi kevés jóval kecsegteti az állományt”.
„A létszámhiányra pontos, százalékos választ nem tudunk adni, de biztos, hogy gond van akkor, ha a jelentkezők hiánya miatt toborzókat kell tartani. Ez önmagában bizonyítja, hogy baj van”
- mondta, majd ő is megjegyezte azt, hogy
„Ha valaki el is végzi az iskolát, abból igazából két-három év múlva lesz képzett tűzoltó. Ezt az időt sokan nem várják meg. A mai fiatalok ha kapnak egy olyan ajánlatot, ami 30-50.000 forinttal több mint a mostani bérük, egy percet sem gondolkodnak a váltáson, hiszen nincs semmi, ami a rendszerben tartaná őket.”
Megalázóan kevés ez a pénz
Salamon Lajos az Alfahírnek azt mondta, a 160-180 ezer forintos tűzoltóbér „megalázóan kevés”, és bár most is vannak ígéretek például arra vonatkozóan, hogy májusban lesz egy „jelentős” béremeléssel kecsegtető bejelentés az életpálya átdolgozásáról, ezzel kapcsolatban csak reménykedni tudnak. Azt azonban sajnálják – tette hozzá-, hogy a modell kidolgozásából kihagyták a szakszervezeteket.
Az elnök elmondta, hogy nemrég két felmérés is történt, az egyik a tűzoltókat kérdezte, a másikban a tűzoltókról kérdeztek civileket: mindkét felmérés arra világított rá, hogy a legfontosabb a bérek mielőbbi, lehetőleg idei rendezése. Ezt követte a nyugdíj kérdésének rendezése, majd a további támogatások, béren kívüli juttatások.
Vidó Attila, a HTFSZ alelnöke ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy
és nincs elég új ember, mert a jelenlegi kezdőbérnek nincs bevonzó hatása. Megerősítette, hogy egy kezdő tiszthelyettesi fizetés 160 ezer forint nettó, de évtizedek óta szolgáló tiszthelyettesek is 200 ezer forint körül keresnek.
A leszerelések okát is az alacsony béreknél kell keresni, de Vidó Attila szerint ehhez hozzájárul
„az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál tapasztalható szakmaiatlanság, sok esetben a kollégákat érő megalázás, vegzálás. Összességében maga az, hogy újra államosították a tűzoltóságokat”
A tűzoltók azt szeretnék, ha minél előbb jelentős béremelést kapnának, visszakapnák a szolgálati nyugdíjat és ismét önálló szervezetként működhetne a tűzoltóság.