Úgy nevezte Székelyföldet – pert vesztett a Heineken

A vörös csillagos sörgyártó útjába állt az új székelyföldi termelő, ezért a hollandiai Heineken belekötött egész Székelyföldbe, az elhibázott „marketingfogás” eredménye egy bojkott és egy vesztes per. 

A romániai suceavai táblabíróság szerdán jogerős ítéletben utasította el a Heineken Románia keresetét, és állapította meg, hogy jogosan nevezi az Igazi csíki sörnek a termékét a székelyföldi Lixid Project Kft. A bíróság – a honlapján közzétett ítélet szerint – megalapozatlannak találta a vörös csillagos eblémájáról hírhedt Heineken érveit abban a perben, amelyet a multinacionális cég indított szellemi tulajdona vélt elsajátítása miatt az igazi csíki sörgyártó ellen.

A holland multinacionális cég 2003-tól rendelkezik a Csíkszeredában gyártott Ciuc premium (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében azonban megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az Igazi csíki sör, amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett jogi védelmet.

A Heineken Románia szellemi tulajdona megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával nyújtott be keresetet a csíkszentsimoni sörgyár ellen. A társaság szerint az új termék elnevezése nagyon hasonlít a csíkszeredai üzemében palackozott sörének nevéhez.

A felperes a tavaly piacra dobott termék előállításának és forgalmazásának betiltását, a gyártósor és az áru elkobozását, továbbá – a kártérítés reményében – egy garanciaalap létrehozását kérte. A keresetet alapfokon a Hargita megyei törvényszék, másodfokon pedig a táblabíróság utasította el.

Székelyföldön ellenséges légkört érzékelt a Heineken

Az észak-romániai bíróságra a felperes kérésére helyezték át a pert. A Heineken ugyanis úgy ítélte meg, hogy Székelyföldön ellenséges légkörben kell pereskednie. Szerinte az alperes székelyföldi vállalkozó a médián keresztül nyomást gyakorolt a bíróságra.

A multinacionális cég többek között azzal váltott ki ellenérzéseket, bojkotott a székelyföldi magyarságból, hogy bírósági keresetében az „úgynevezett Székelyföldön” – ez a román média és politikusok által gyakran használt kifejezés, amely tagadja a Székelyföld földrajzi egység létét – tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a beperelt céget, és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást.