Bukarest hat kerületének mindegyike több mint negyedmillió lakossal rendelkezik, közülük a legnagyobb, mintegy negyedmilliárd eurós költségvetésből a főváros elit negyedének számító, Chiliman vezette első kerület gazdálkodik.
A DNA szerint a harmadik mandátumát töltő polgármester rendszeresen „részesedést” követelt azoktól a cégektől, amelyekkel a városháza szerződést kötött: a szerződések értékének 7-15 százalékára rúgó csúszópénz egy része állítólag a Nemzeti Liberális Párthoz (PNL) jutott. Az ügyben a DNA ploiesti részlege nyomoz, amely Victor Ponta kormányfő házi őrizetben lévő sógorának, Iulian Hertanunak és a miniszterelnök egyik barátjának, Sebastian Ghita szociáldemokrata parlamenti képviselőnek és hírtelevízió-tulajdonosnak az ügyleteit felgöngyölítve derített fényt a bukaresti első kerületi polgármesteri hivatalnál zajló állítólagos törvénytelenségekre.
A DNA szerint a bukaresti első kerületi polgármesteri hivatalnál a PNL egykori kincstárnoka, Vlad Moisescu kezelte a csúszópénzeket, amelyek 30 százalékát állítólag a polgármester kapta, a többit pedig a sötét ügyletekben közreműködő városházi alkalmazottak között osztották szét. Úgy tudni, a feketén szerzett pénzből Sebastian Ghita kormánypárti tévéjének és a B1 jobboldali hírtelevíziónak is juttattak reklámmegrendeléseket, hogy „békén hagyják” Chilimant.
Tíz százalék a liberálisok pártkasszájába
Az ügyészek azt állítják, a több millió eurónyi csúszópénz tíz százaléka jutott a PNL pártkasszájába, de az ügy nemcsak az illegális pártfinanszírozás gyanúja miatt kényes: a DNA szerint a Moisescu által irányított bűnszövetkezet politikusoktól is csúszópénzt gyűjtött be, akik 2004 és 2008 között gyakorlatilag „megvásárolták” az államtitkári és más tisztségeket Calin Popescu Taricanu, akkori PNL-elnök kormányában.
Ezek az információk azokban a nyilvános ügyészségi iratokban szerepelnek, amelyekkel a DNA a vádlottak előzetes letartóztatásának szükségességét indokolta a szabadságjogok korlátozásáról intézkedő bírónál, aki azonban az előzetes letartóztatás helyett csak bírósági felügyeletet rendelt el.
A bírósági felügyelet a román büntetőjogban a lakhely (település) elhagyásának és megváltoztatásának tilalmát, bírósági engedélyhez kötését jelenti, valamint azt, hogy a gyanúsítottnak megszabott időközönként jelentkeznie kell a bíróságon vagy a rendőrségen.