Az Átlátszó közöl egy összeállítást arról, hogy a magyar határtól 500 kilométerre, az ukrajnai Hmelnickij-ben a meglévő két reaktor mellé újabb kettőt hoznának működésbe. A gond - többek között - az, hogy 3-as 4-es reaktorokat már 30 évvel ezelőtt elkezdték építeni, csak a Csernobilt követő tüntetések miatt abba hagyták. Tehát nagyjából 30 éve vannak kitéve a félkész építmények a természet hatásainak.
Az ukrajnai atomerőműveket üzemeltető állami vállalat, az Energoatom 2005-ben kezdett újra komolyabban foglalkozni a félbehagyott 3-as és 4-es blokkok befejezésének gondolatával. Az építésre kiírt tendert 2008-ban nyerte meg az orosz Roszatom leányvállalata, az Atomsztrojexport. A 2010-ben megkötött megállapodás tartalmazta azt is, hogy a projekthez Oroszország nyújt hitelt. A megvalósíthatósági tanulmány 2012-re készült el, és elindult a nemzetközi konzultáció is. A projektet a 2014-es ukrajnai háború akasztotta meg, a szerződést az ukránok 2015-ben felmondták, a jelenlegi elképzelések szerint a cseh Skoda gyártaná és építené fel a reaktorokat, ez szerepel az ukrán kormány által elfogadott megvalósíthatósági tanulmányban.
Egyébként már zajlik a Hmelnickij 3-4 blokkok környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárása, azonban hazánk nem vesz benne részt, pedig, Ausztriával hasonlóan véleményezhetné az eljárást, és figyelmeztethetne a hibákra is - amik azért akadnak. Ukrajnai civilszervezetek hangsúlyozzák, egy 2006-2007-as vizsgálat során megállapították, hogy az építmény számos helyen sérült, a vas szerkezetek korrodáltak, a beton helyenként megrepedt. Egy másik, 2012-ben készült vizsgálat szerint az épületszerkezetet kizárólag felújítás után lehetne használni – de bizonyos részeket (pl. lépcsők, csövek) még így sem, vagyis ezeket el kellene bontani.
Ukrajnában egyébiránt 15 reaktor üzemel, 4 telephelyen.
Korábban bemutattuk már ezeket a zombireaktorokat. Élettartamukat ugyanis 30 évre tervezték, és 2015-ben kezdték azoknak a meghosszabbítgatását.
Yury Urbansky, ukrán atomszakértő lapunknak adott interjújában többek között arról beszélt, hogy az állami nukleáris felügyelethez (SNRIU) nemcsak engedélyezi a további működést, de még a biztonságtechnológiai fejlesztésekkel kapcsolatban is kompromisszumokat köt.
Az SNRIU úgy ad ki engedélyeket, hogy az általa megkövetelt előírásoknak csak egy részét hajtják végre az erőművekben.