Az már a háború eleje óta látszik, hogy az oroszok nemcsak az ukránokat, de a kultúrájukat is el akarják törölni a színről, így nagyon hamar érkeztek hírek arról, mekkora károkat szenvedett eddig az ország kulturális öröksége – írja a 24.hu.
Többek között az egyik legismertebb ukrán festőnő, Marija Primacsenko leghíresebb képei március elején égtek el egy múzeum felrobbantása során, de ez csak egy a tengeteg veszteség közül, amely a háború során érte a kulturális emlékeket.
A portál beszámol arról, hogy létrejött a Cultural Heritage Monitoring Lab (CHML), azaz a kulturális örökség monitorozásáért létrejövő műhely a virginiai Természettudományi Múzeum és a Smithsonian Cultural Rescue Initiative (SCRI) összefogásában, hogy számszerűsítsék az elpusztított műemlékeket és alkotásokat.
A kezdeményezés alapjául a Smithsonian Intézet korábbi projektje szolgált, amikor 2010-ben egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés tönkretette Haiti fővárosát, Port-au-Prince-t. A megmozdulás során több mint 30 ezer műkincset sikerült megmenteni, rengeteg adatot gyűjtöttek, ezek segítségével közel 150 olyan szakembert képeztek, akiknek szakterületükké vált a műemlékek kezelése az ehhez hasonló krízishelyzetek esetén. A tapasztalataikat nem tartották meg maguknak, hanem tréningeket tartottak a kulturális szcénában dolgozóknak, katonáknak és a készenléti egységek tagjainak arról, hogy mit kell tenni a katasztrófasújtotta övezetekben a műkincsekkel. 2010 óta a csoport már a műemlékek megsegítésére sietett Szíriábban, Egyiptomban, Irakban, Maliban, Nepálban és Afganisztánban is. Az SCRI kezdeményezéséhez pedig azóta több tucat kulturális intézmény csatlakozott.
A háború kirobbanása után Ukrajna felé fordultak ezek a csoportok, hogy a lehető legtöbb kulturális emléket tudják megvédeni a háborútól. A Metropolitan Museum of Art dolgozói például okostelefonnal készítettek videós oktatóanyagot ukrán kollégáik számára arról, hogyan kell felkészíteni a szállításhoz a műtárgyakat, vagy hogyan kell védőréteggel bevonni azokat, amelyeket nem lehet elmozdítani a helyükről, más szervezetek pedig azon dolgoznak, hogy megszervezzék a kimenekíthető műkincsek átvevését. A CHML pedig próbálja felmérni az ukrán helyzet súlyosságát és igyekszik számszerűsíteni a károkat.
A kezdeményezés központja a virginiai Martinsville-ben található múzeumban van. A Washington Post beszámolója alapján a helyszín olyan, mint egy operációs központ, egy úgynevezett háborús szoba, ahol a nap minden órájában nagy képernyőkün figyelik a műholdak képeit és a legmodernebb eszközökkel monitorozzák az eseményeket. Hayden Bassett, a projekt vezető archeológusa szerint 0-24-es munkáról van szó, a hatfős csapat 12-18 órás munkarendekben váltja egymást. Archeológusok, elemzők, antropológusok és techszakemberek dolgoznak a projekten, állandó jelleggel figyelik és elemzik a helyzetet.
Azt a vezető tudós is kifejtette, hogy tisztában vannak azzal, hogy a világ másik oldaláról nem tudnak sokat tenni a kulturális örökség megőrzéséért, de a a folyamatos monitorozás mégis hasznos lehet, hiszen azzal, hogy élőben követik a műemlékek pusztítását, azonnal értesíteni tudják ukrán kollégáikat és a hatóságokat is, akik ennek köszönhetően a pusztítás mértékétől függően tudják menteni a menthetőt.
Ezen felül megpróbálnak elébe menni a pusztításnak és a háború útját követve előre tudnak szólni az ukrajnai intézmények dolgozóinak, hol vannak nagyobb veszélyben a műalkotások, ezáltal fel tudnak készülni például az ablakok bedeszkázásával vagy a szobrok becsomagolásával egy esetleges támadásra. Emellett dokumentálják is az ukrán kulturális örökségen esett kárt.
A csapat egyik tagja sincs jelen Ukrajnába, hanem elsősorban távérzékeléssel, főleg műholdképek és internetes adatok elemzésével gyűjtenek információkat, ezek alapján próbálják megrajzolni Ukrajna kulturális térképét és annak változását.
A saját adatbázisukat összevetik a rakétabecsapódások és egyéb pusztítások helyszíneit, amelyek alapján elemzik, áll-e még az épület, műemlék vagy szobor.
A most kiadott jelentés a háború kitörése, február 24. és április 2. közötti időszakot vette alapul. A kevesebb mint másfél hónap alatt az adatok alapján 191 kulturális jelentőségű objektum sérült meg Ukrajnában a harcok következményeként. Köztük van
- 111 emlékmű,
- 58 templom,
- 10 múzeum,
- 9 műemlék,
- két művészeti központ (köztük a mariupoli színház)
- és egy történelmi jelentőségű helyszín.
Azt azonban fontos hozzátenni, hogy a csapat nem tesz különbséget a pusztítás mértéke szerint, azaz nem listázzák, hogy mely műelkotások szenvedtek kisebb kárt és melyek pusztultak el teljesen.
A CHML és a SCRI is helyi partnerektől igyekszik megerősítést szerezni a helyszínek állapotával kapcsolatban. Egyúttal térképre is rakták a találatokat, ezek alapján nem meglepő módon Kijev, Mariupol és Donyeck környéke a leginkább érintett a kulturális örökség pusztulásában. Damian Koropeckij, a csapat egyik elemzője arra is talált bizonyítékot, hogy az oroszok által uralt donyecki és krími területeken a lerombolt emlékművek helyére már újakat emeltek – olyanokat, amelyek az orosz kultúrát éltetik.
„Az adatok felhasználhatók jogi felelősségvonás céljából. Azon dolgozunk, hogy dokumentálva legyenek az általuk elkövetett bűncselekmények”
– mondta Corine Wgener, az SCRI igazgatója, aki szerint Oroszország bűnösségét egyértelműen bizonyítják a kutatásaik eredményei.