Brüsszelben kétnapos csúcstalálkozót tartanak az uniós tagországok állam-, és kormányfőinek részvételével, a főbb témák: a klímaváltozás (illetve az Ursula von der Leyen bizottsági elnök által szerdán ismertetett Európai Zöld Megállapodás), konkrét külkapcsolati kérdések, valamint euróövezeti ügyek és Nagy-Britannia uniós tagságának a megszűnése.
Arról már szerdán beszámoltunk az Alfahíren, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén ismertette klímacsomagját (European Green Deal). A stratégia felvázolja, hogyan válhat Európa 2050-re klímasemlegessé a fellendülő gazdaság és a javuló életminőség mellett.
A plenáris ülés vitájában az európai parlamenti képviselőknek egy percben volt lehetőségük reagálni. A magyar képviselők közül a momentumos Cseh Katalin ígéretesnek és ambiciózusnak nevezte a klímatervet, azt is hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy az uniós klímacsomag ne legyen a hatalmi játszmák áldozata, és egy valódi, biztonságos, fenntartható jövőt biztosíthasson mindenki számára. A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint nincs kétség afelől, hogy az Európai Uniónak globális szerepet kell játszania a klímaváltozás ügyében, ugyanakkor azt is felvetette: klímaügyben legyen elszámoltatható az Európai Bizottság. A fideszes Tóth Edina a felszólalásában azt mondta: az Európai Zöld Megállapodásnak nem csak ambiciózusnak kell lennie, hanem figyelembe kell vennie a tagállamok igényeit, valamint meg kell védenie a fogyasztókat és az Unió versenyképességét.
A csütörtöki uniós csúcstalálkozót megelőzően Orbán Viktor is arról beszélt a sajtónak: a „csata” közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni,
„hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit”.
Bár a magyar kormányfő a lengyel és a cseh kollégájával együtt két hónappal ezelőtt megvétózta azt, hogy az egész európai gazdaságot 2050-re karbonsemlegessé alakítsák át, Orbán Viktor most azt mondta: Magyarország is azt szeretné, hogy 2050-re klímasemleges legyen az EU, ezért készen áll arra, hogy egy erről szóló megállapodást aláírjon. Ehhez azonban világos pénzügyi garanciákra van szükség, és ennek részleteit fogják kitárgyalni az uniós csúcson.
Orbán Viktor arra is felhívta a figyelmet, hogy szó lesz az atomenergia jövőjéről is, ebben a kérdésben pedig Magyarország azt szeretné, ha Brüsszelben „egyszer és mindenkorra” félretennék az atomenergiával kapcsolatos összes fenntartást, illetve minden kritikát és támadást az ilyen energiát előállító országokkal szemben. A magyar kormányfő leszögezte: atomenergia nélkül ugyanis nincs karbonsemleges európai gazdaság.
Andrej Babis cseh miniszterelnök szinte teljesen ugyanezt mondta el újságíróknak, szerinte is vitára van szükség, mivel az atomenergia tiszta, minden kibocsátás nélküli. Azt is megjegyezte: viccesnek találja, hogy azok tiltakoznak az atomenergia ellen, akiknek azt termelik, és ha valóban megvalósítják a karbonsemlegességet, akkor energia nélkül maradnak.
A brüsszeli uniós csúcstalálkozó első napján véglegesítheti az Európai Tanács az EU klímastratégiáját. A tárgyalások előtt Ursula von der Leyen reményét fejezte ki, hogy a tagállamok támogatni fogják a Európai Zöld Megállapodást, mert szerinte „sürgős fellépésre van szükség”.